Uniós visszatérítendő támogatások

Megkezdődhet a forráskihelyezés

2010. január 24.

Megkezdődhet a 46,6 milliárd forintnyi forrás kihelyezése a Jeremi Program keretében - InfoRádió

Műsorvezető: - Megkezdődhet a mintegy 31,5 milliárd forintos uniós támogatással összesen több mint 46,5 milliárd forintnyi forrás kihelyezése a kis- és középvállalkozásokhoz az alapkezelőkön keresztül a Jeremie programon keresztül. A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgató helyettese az Eurokasszának azt mondta, ez a speciális kockázatok miatt a bankszektor által nem finanszírozott, elsősorban korai életciklusban lévő innovatív tevékenységet végző vállalkozások tőkefinanszírozásához biztosít fejlesztési forrásokat.

Bátora László: - Minden pályázóval megkötöttük a szerződést, ezek után az alapkezelési szabályzatokat a PSZÁF-nak jóvá kell hagyni, tehát van egy ilyen adminisztratív eljárás. A jóváhagyás után történik az alapok lejegyzése, jelen szabályok szerint itt az alapok tőkéjének csak a 20 százalékát kell befizetni, a további befizetések pedig az alapkezelőnek a forráslehívásai során és nyomán...

Műsorvezető: - Ugye később ez a 8 pályázó, alapkezelő befektet bizonyos vállalkozásokba, kicsikbe, közepesekbe vagy nagyobb?

Bátora László: - Elsősorban kicsikbe, legfeljebb közepesekbe fektetnek be.

Műsorvezető: - Milyen jellegűek? Erre van valamilyen megkötés, meghatározás?

Bátora László: - Vannak meghatározások, bár nagyon kevés valódi korlátozás van a programkiírásba. Azt gondolnám, hogy maga a kockázati tőkejelleg határozza meg azt, hogy milyen profilú vállalkozások jöhetnek itt szóba, mint a finanszírozás kedvezményezettjei. Ezek elsősorban az innovációban K+F-ben érdekelt nagy növekedési potenciált magukban hordozó vállalkozások.

Műsorvezető: - Hogyan találnak egymásra? Az alapkezelő illetve a vállalkozás?

Bátora László: - Hát itt ugye elsősorban az alapkezelő feladata megtalálni a vállalkozásokat, illetve természetesen fordítva is járható az út, úgy halljuk, hogy a vállalatok is nagyon intenzíven érdeklődnek az alapkezelőknél és ajánlják magukat.

Műsorvezető: - Adott esetben kapcsolati tőkének is lehet szerepe az alapkezelő által ismert vállalkozásokat keresik meg és ebbe fektetnek be?

Bátora László: - Nem hiszem, miután itt alapvetően kis cégekről van szó. Inkább a dolgot úgy kell elképzelni, hogy ugye az országban megvannak azok a gócok, ahol ezek az innovatív vállalkozások fellelhetők. Tehát például tudományos kutató intézetek, egyetemek környékén, úgynevezett spin off vállalatok, akik létrejönnek valamilyen találmány vagy innovatív eljárás megoldás termék kifejlesztésére és piaci értékesítésére. Megvannak azok a helyek, amely felé az alapkezelők el tudnak indulni. Mi ezt egyébként a pályázati folyamatban igyekeztünk is katalizálni és elősegíteni, hogy itt egy párbeszéd alakuljon ki, például az egyetemek, kutatóintézetek és a potenciális pályázók között, hiszen plusz pontokat lehetett kapni a pályázatban, ha a pályázók ezekkel az úgynevezett K+F központokkal valamiféle együttműködési megállapodást mutattak.

Műsorvezető: - Lényegében a program most kezdődik a forráskihelyezés, mennyire lehet már most bizonyosfajta eredményekről beszámolni? Tehát mennyire sikeres ez a Jeremie program?

Bátora László: - Én azt gondolom, hogy van egy nagyon fontos intézményfejlesztési lépés, amit már eleve tudhatunk. Az jelesül, hogy a Jeremie megjelenéséig a kockázati tőkeipar az nem igazán a PSZÁF alatt működött, egy picit a ...-t - nem akarok csúnya szót használni - megkerülve itt a joghézagokban működött ez az iparág. Azt gondolom, hogy azzal, hogy a Jeremiet meghirdettük és az egyik fontos pályázati feltétel az volt, hogy csak a pénzügyi felügyelet által regisztrált alapkezelők lehettek potenciális partnereink, ezzel már önmagában 20-25 alapkezelő kezdte meg a tevékenységét a magyar törvények alapján.

Műsorvezető: - Az Európai Uniós is befektetett ebbe a Jeremie programba, nem is keveset. Ezt Brüsszel látni szeretné újra a saját zsebében vagy pedig ezt a magyar állam rendelkezésére bocsátotta végérvényesen?

Bátora László: - Akkor szeretné csak látni, hogyha nem sikerül a célok szerint felhasználni. Tehát a szabály az úgy néz ki, hogy amennyiben ezt mi alapszerűen elköltjük és ez visszafolyik, tehát megfordul a KKV-k szintjén ez a forrás, akkor ez a forrás 2015 után a magyar állam rendelkezésében marad, azzal, hogy továbbra is a KKV finanszírozás céljait kell, hogy szolgálja. Amennyiben nem sikerül elkölteni, azt a részt, amit nem sikerül elkölteni, vissza kell adni, ráadásul kamatostul az uniónak.

Műsorvezető: - Egyébként ezek a befektetések mennyi idő alatt kell, hogy megtérüljenek?

Bátora László: - Igazából a befektetési horizont egy alapkezelőnek legrövidebb három év, de inkább 5-6, rosszabb esetben 10 év, tehát ezek azok a befektetések. Itt ugye a megtérülésnek a rátája általában magasabb, minthogy egyszer visszanyerjék a tőkét a céget. Köztudottan ez az iparág 25-30 százalékos évi megtérüléseket szokott elvárni.

Műsorvezető: - Megtérülésekről beszéltünk, ha ez bekövetkezik, akkor ez már eredményes is, de valaki méri azt, hogy ezek a befektetések sikeresek és hatékonyak is vagy pedig ez az alapkezelőkre van bízva?

Bátora László: - Mérjük, mármint monitorozzuk a teljes tevékenységet, viszont azt is látni kell, hogy meglehetősen szerények a beavatkozás lehetőségei. Maga a törvény, maga a ..., ami az alapkezelői üzletág működését szabályozza, nagyon erős jogosítványokat ad az alapkezelőknek. Az unió elég erőteljesen kizárja az állami beleszólást a konkrét...

Műsorvezető: - A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. rendelkezik bizonyosfajta kontrolláló szereppel?

Bátora László: - Rendelkezik beavatkozó szereppel, de mondom, viszonylag korlátozottak a lehetőségeink, utólagosak a lehetőségeink és ezek elég bonyolultak is. tehát az alapkezelők kezében van a - ha lehet mondani - ennek a programnak a sikere.

Műsorvezető: - Bátora Lászlót a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt vezérigazgató helyettesét hallották.