Uniós visszatérítendő támogatások

Hitel kis- és középvállalkozásoknak

2010. március 01.

Beszélgetés Benke Ákossal az MV Zrt. vezérigazgatójával a Kossuth Rádió Napközben című műsorában

Műsorvezető: - 06309000666 az sms számunk. Jöjjön az első téma: hitelek kis- és középvállalkozásoknak.

Riporter: - Egyre nehezebbek és egyre szigorúbbak a feltételek – erre panaszkodnak a kis- és középvállalkozók. Még egy-egy kisebb cég 1,5 évvel ezelőtt minden nehézség nélkül kaphatott hitelt a bankoktól,mára már mindkét fél sokkal óvatosabb lett. Azok is, akik kérnek, és azok is, akik adnak. Horváth Attila cégvezető akkor kapott volna, amikor nem kért.

Horváth Attila: - Egy évvel korában még ők jelentkeztek, amikor még mindenki kapott mindenfajta hitelt, hogy ők maguktól megállapítottak nekünk egy hitelkeretet, ami vegyünk igénybe. Nekünk erre nem volt szükségünk, és azt mondtuk, hogy jó, köszönjük, nincs rá szükségünk, akkor meg miért folyamodjunk ilyen eszközhöz.

Riporter: - A fejvadász céget vezető férfi egy évvel később fordult a számláját vezető bankhoz. 2 millió forintra lett volna szüksége ahhoz, hogy normalizálja a cége kifizetéseit, mert a kintlévőségei megérkeztek, de rendszerint majd 2 hetet késtek. A bérek és a számlák kifizetése viszont nem késhet. Horváth Attila ezért fordult a bankhoz, akik igencsak furcsa konstrukciót ajánlottak neki.

Horváth Attila: - Személyesen megkerestem a pénzintézetnél azt a két kockázatkezelőt, aki ezzel az üggyel foglalkozott, és akkor ott szembesültem azzal, hogy 1-2 hetes tárgyalgatás után mind a két helyről nemleges választ kaptam. Indok az volt, hogy ez a tevékenység, amit mi végzünk, ez kockázatot jelent.

Riporter: - És ezért nem is adnak akkor hitelt.

Horváth Attila: - Ilyen klasszikus folyószámla hitelt nem adnak. Vagy ingatlanfedezet mellett szerettek volna, vagy egy olyan konstrukciót, amikor én letétbe helyezem azt az összeget, amit meghiteleznek, és akkor az garanciát nyújt nekik fedezetként. Az derült ki a végén, ha én 2 millió forintot letétbe helyezek, akkor kapok rá körülbelül 6 %-os éves kamatot, és én meg körülbelül évi 8-8,5 %-os kamat mellett kapom meg a hitelt. Gyakorlatilag, a saját pénzem használhatom évi 2-2,5 %-os kamat mellett.

Riporter: - A bankok finanszírozási képessége az elmúlt években jelentősen csökkent, viszont a pénzintézetek többsége szeretné visszakapni azokat a hiteleket, amelyeket a kis- és középvállalkozói szektorba helyezett ki. De sokan vannak olyanok, akik már nem képesek visszafizetni mindezt. az elmúlt egy évben több, mint 80 000 egyéni vállalkozó adta vissza engedélyét, és szüntette meg tevékenységét. Pedig hitel van, csak nem minden vállalkozó tud róla, vagy legalábbis a bankok nem nagyon ajánlják, pl. az MV Zrt. programját. Az uniós forrásokból gazdálkodó cég 2 év alatt 22 milliárd forintnyi visszatérítendő hitelt adott ki kis- és középvállalkozásoknak. A program 9 évig tart, és 200 milliárd forintot helyeznek ki a vállalkozói szektorba. Egy 2008-as felmérés szerint Magyarországon átlagosan minden vállalkozó vett fel legalább egy hitelt. Ez is azt mutatja, hogy az utóbbi években nem lett vonzóbb vállalkozást indítani Magyarországon – mondja Pesti Éva az Iparosok Országos Szövetségének főtanácsadója.

Pesti Éva: - Én azt gondolom, hogy nem a legideálisabb időszak. Nagyon sok különböző lehetőség van. Ez is egyfajta munkahelyteremtés. Sok olyan támogatási pályázat van, amely a kezdő vállalkozások elkészítését célozza. Bizonyos kedvezmények, adó- és járulék kedvezmények is kapcsolódnak hozzá, de azt tapasztaljuk, hogy jelenleg nem jellemző, hogy sokan vállalkozást szeretnének indítani. Talán egy nagyon szűk kört, akik kikerülnek a különböző szakmunkásképző intézményekből, felsőfokú intézményekből. És közöttük is vannak olyanok, akik vállalkozóként szeretnék az életüket elkezdeni. Talán ők egy kicsit optimistábbak.

Riporter: - A jogszabályok szerint a Gazdasági Minisztériumnak 2 évente felmérést készítenie a kis- és középvállalkozók helyzetéről, és azt be is kell mutatni az országgyűlésnek, de mindez ebben az évben valami miatt elmaradt.

Műsorvezető: - Hitelek kis- és középvállalkozásoknak – erről beszélünk. Valaki azt írja: aki eddig nem kapott észbe, és látva a bajba kerülteket, annak most úgy tűnik, lehetetlenné tették a hitelhez jutást. Egy másik hallgató írja: túl nagy az óvatosság. Itt van a vonalban Bisztray B. György a Kis- és Középvállalkozások Egyesületének elnöke. Jó napot kívánok!

Bisztray B. György: - Jó napot kívánok! Üdvözlöm a kedves hallgatókat!

Műsorvezető: - Milyen hitelre lenne most szüksége az önök által képviselt vállalkozásoknak? Hogyan lehetne 3-4 mondatban jól körülírni?

Bisztray B. György: - Gyors forgóeszköz hitelre volna szükség, amelyikkel ha van mikor beindítani, be tudják indítani a gazdaságot és tudjanak alkalmazni akár tanulókat, akár alkalmazottakat, ha egyszer elindulna ismét az, ami most álló vízként áll évek óta. Az álló víz évek óta az, hogy 15 000  vagy 30 000 vállalkozás szűnt meg, ez nem igazából egy megfelelő válasz. Az volna az igazi válasz, ha meg tudnánk azt mondani, hogy és hány van tetszhalott állapotban.

Műsorvezető: - Igen, és nekik jönne jól egy beindító hitel. Van ilyen hitel a piacon?

Bisztray B. György: - Sajnos mindenki csak nagyösszegű hitelekkel akar foglalkozni, miután a nagyösszegű hitelekkel körülbelül ugyanannyi a munka, mint a kisösszegű hitellel. És a kisösszegű hiteleket, szóval, a bankok annak akarnak adni pénzt, akinek egyébként is van.

Műsorvezető: - Igen, az összeállításból kiderült, hogy ha van olyan pénzintézet, ahol adnak 2 millió hitelt, ha közben az ember 2 milliót betesz a bankba. Érdekes dolog ez. A futamidőt ön hol húzná meg? Milyen futamidő lenne most egészséges a kis- és középvállalkozások számára? És mondjon egy kamatmértéket is legyen szíves.

Bisztray B. György: - Addig, amíg nem tudunk deflációs helyzetet elérni az országban, addig a bankok csak a nagyoknak akarnak pénzt adni. Abban a másodpercben, amikor el tudnánk jutni egy deflációs helyzethez, amit Nyugat-Európában mindenütt forszíroznak, abban a pillanatban érdekeltek lesznek a bankok, hogy kihelyezzék a pénzt valamivel magasabb kamatra. 10 % alatti kamatot is nehéz kitermelni a mai versenypiacra. 10 % fölött itt meg nem is lehet gondolkodni.

Műsorvezető: - Maradjon kérem a vonalban. Itt van a stúdióban Benke Ákos a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója. Jó napot kívánok! Érdekeltség szóba került, kamat. A futamidőre nem kaptunk konkrét választ. Mi az, amit önök kínálnak? 200 milliárd? 200 milliárd az egész projekt.

Benke Ákos: - Jó napot kívánok! Igen, az alap, amit kezelünk,és ilyen célokkal kapta meg ezt az állam az uniós finanszírozásból. Ez 200 milliárd forint. Itt Bisztray úrnak ideálisnak tartott modelljéből azt tudom mondani, hogy ez a forrás, ami nálunk rendelkezésre áll, ez nagyjából ezeket kielégíti. Gyors a forrás, mert van olyan finanszírozónk, aki egy héten belül finanszíroz. Ez az uniós vállalkozási hitelek kategóriájába tartozik ez a mikrohitel, mit mi forgalmazunk. Maximum 10 millió forint, de szerintem nem olyan kicsi, 10 éves futamidő, és 10 % alatti kamattal mennek ma ezek a hitelek. Az egy más kérdés, hogy ki tudja ezt eljuttatni a vállalkozókhoz. Nekünk két csatornánk van erre, az egyik a mikro-finanszírozó szervezetek és a bankok. A mikro-finanszírozó szervezetek szerintem jól végzik a feladatukat. Lehet, hogy többet lehetne kihelyezni ebből a pénzből. A pénzintézeti oldalon vannak nekünk is problémáink. Nem tudunk áttörést elérni, nem tudtunk eddig elérni a bankoknál. Igaz lehet az, amit a Bisztray úr mond, hogy ez a 10 millió forint még nem elég nagy összeg a bankoknak ahhoz, hogy foglalkozzanak vele. Illetve, a kockázataik az utóbbi időben jelentősen megnövekedtek.

Műsorvezető: - Ezen a terméken kisebb a banknak a kockázata, de kisebb a jutaléka is ugye? Lehet azt mondani, hogy a bank ezen a terméken kevesebbet keres, mint a saját termékein?

Benke Ákos: - Nem. Ezt nem tudjuk mondani, ugyanis, nem jutalék alapon finanszírozódik ez a termék. Hanem én odaadom ezt a pénzt a banknak, refinanszírozom őt, és ő saját kockázatra kihelyezi. Az más kérdés, hogy közben garanciát is tud tőlem ez ügyben venni. 20 % kockázata van a banknak, de a haszna ugyanúgy 500-600 bázispont, olyan 5-6 %/ év ezen a hitelen.

Műsorvezető: - Akkor mért nem pörög?

Benke Ákos: - Azt gondolom, hogy a banknak ezt be kell illesztenie a saját munkamenetébe, termékeibe. és el kell jutni arra a szintre – bár nem szeretném a bankoknak megmondani, hogy mit kell nekik csinálni, - hogy az ügyintéző is ugyanolyan mértékben foglalkozzon ezzel a típusú termékkel, mint a saját termékeikkel.

Műsorvezető: - Mondtam egy rossz példát önnek még a hírek előtt, hogyha az elmúlt években az ember hitelből próbált autót vásárolni, akkor körbe udvarolták az autószalonokban, mert egyszerűen a szalon tulajdonos többet keresett a hitelen, mint az autó eladásán. Még, ha készpénzzel mentem ugyanoda, akkor kutyába se vettek sok helyen. A készpénzes vevő nem volt olyan jó vevő, mint a hitelre ácsingózó. Picit van hasonulás a két ügy között? A bank itt is gondolkodik ezen a hitelen, és azért ajánlja a sajátját, vagy más kreációkat, mert az valamiért kedvezőbb a számára? Ha már a jutalékban nem. Azt mondta, hogy nem így van.

Benke Ákos: - Biztos, hogy megjelenik ez. Ha más nem, akkor a bank belső érdekeltségi rendszerében ez nyilvánvaló megjelenik, saját termékeket és a saját régi, jól bejáratott alkalmazásaikat azokat kéne hasznosítani. Másik oldalról azt is látni kell, hogy a válság nagyon sok rosszat tett ezzel a piaccal. És ez a mikrohitel, amit mi kínálunk, ez növekedési, fejlesztési célú mikrohitel. Ki akar ma növekedni?

Műsorvezető: - Rosszkor vannak rossz helyen? Az a probléma, itt van most 200 milliárd. Nagyon gyakran az a gond, hogy nincs tőke a gazdaságban. Most itt lenne hitel formájában, akár 200 milliárd. Egyszerűen nem kell. Nem tudom, azért, mert nem jó a kommunikáció, nem versenyképes. Nem kell ez a középvállalkozásoknak meg a kicsiknek, vagy egyszerűen tényleg rosszkor vannak rossz helyen, és mindenki tetszhalott állapotban van, és várakozik. Akkor nem csoda, hogy nem kell.

Benke Ákos: - Bisztray úr modelljében volt egy dolog, amit nem tudunk kielégíteni. Ez a folyószámla vagy forgóeszköz hitel. Forgóeszköz hitelt tudunk nyújtani, de az is a növekedési célt magában hordozza. Folyószámla hitelt mi nem tudunk nyújtani, azért, mert az uniós előírások szerint ez egy kötött felhasználású hitel. Ez nem erre való.

Műsorvezető: - Fejlesztés, növekedés meg most nem nagyon látható.

Benke Ákos: - Igen. Én azt gondolom, hogy még egy évig legalább ettől szenvedni fogunk.

Műsorvezető: - Pulai Miklós, a Bankszövetség főtanácsadója a vonalban. Jó napot kívánok! Mért inkább saját hitel a bankoknál, ahogy azt Benke Ákos vélelmezte?

Pulai Miklós: - Jó napot kívánok! Amit itt hallottam akár az elnök úrtól, akár Benke Ákostól, ez csak egy kis része a dolognak. Az elnök úr nagyon rosszul van tájékozódva, a Benke Ákos meg a saját programjáról beszél. Engedje meg, hogy megmondjam. 2009-ben a kis- és középvállalkozásoknak 186 000 darab hitelt nyújtottak. Ebből nem az következik, hogy minden leállt. A hitelállomány 3500 milliárd, ez 2001-ben 1200 milliárd volt.

Műsorvezető: - A 186 000 hitel az 2009-ben indult, vagy az már egy folyamatos hitel volt? Nem mindegy.

Pulai Miklós: - Annyi hitelnyújtás történt.

Műsorvezető: - De nem abban az évben indultak ezek a hitelek. Ettől még a tetszhalott állapot lehet jogos.

Pulai Miklós: - Jó, csak én azt akarom mondani, hogy az elnök úr azt mondta, hogy nincs hitelnyújtás. 186 000 db hitelt nyújtottak kis- és középvállalkozásoknak. Ebből nem az következik, hogy a bankok nem nyújtanak hitelt.

Műsorvezető: - Én azt kérdeztem tőle, hogy mit tartana ideálisnak, és erre mondta, hogy gyorsat, hogy forgóeszköz támogató. Az ideális helyzetet mesélte el.

Pulai Miklós: - Jó. Szeretném mondani, ugye azt mondta, hogy 10 % alatt legyen. Ma a kamat 5 % alatt van. Vannak ezek a Magyar Fejlesztési Bank hitelek, amelyet Európa vesz föl, és akkor ennek az a kamatlába, hogy a három havi euróból amelyik egy évvel ezelőtt még 2 % volt, most 0,65, erre megy rá 4 %. Tehát, 5 % alatt van. Azért mondom, hogy itt tájékozatlan az elnök úr nagyon. És ebben 360 milliárd áll rendelkezésre. És ebben rendelkezésre áll forgóeszköz hitel. Olyan forgóeszköz hitel, amiről a Benke Ákos azt mondta, hogy ő nem nyújthat. Az ő programja olyan, mert az uniós program. Az MSZP program az kifejezetten olyanra is lehetőséget ad, hogyha likviditás hiánya van a vállalkozásnak.

Műsorvezető: - Én itt tovább nézegettem ezt az 5 %-ot, persze az 5 % az az ügyfélkamatra vonatkozik, de lehet kezelési költség, folyósítási jutalék, projektvizsgálati díj, rendelkezésre tartási díj, előtörlesztési díj, módosítási díj. Tehát, hogy 5 % az mi 5 %, és mi a 10 a végén? Bisztray B. György itt van még?

Bisztray György: - Igen, itt vagyok.

Műsorvezető: - Ezek szerint, akkor tele van a pálya megfelelő hitelekkel. Forgóeszközre is van, 5 % körül is van. Rosszul tájékozott.

Bisztray György: - Ezt a dolgot, ha végighallgattam, akkor ezek szerint, mégiscsak dübörög a gazdaság. De nem ezt látjuk.

Műsorvezető: - 186 000 hitel.

Bisztray György: - Megértettem. Sajnos, az az igazság, hogy akkor túl keveset foglalkozik a sajtó ezekkel a kérdésekkel, mert ez nem jut el a kis- és középvállalkozók nagy részéhez ez a dolog. Most ebben a 186 000 hitel között meg kéne vizsgálni, hogy mennyi volt ebből, milyen hitel és mire volt ez felhasználva.

Műsorvezető: - Meg hogy mikor indultak.

Bisztray György: - Hogy mikor indultak a hitelek, mire lett fordítva, mikor fogják visszafizetni. A gazdaságot sok féle módon lehet támogatni. Amit most elmondott a Pulai úr, azokból az tűnik nekem ki, hogyha 5 %-os hitelt lehet kapni, akkor ezt megint mi fizetjük, mert ezalatt az idő alatt sokat mozgott mindig az euró és a forint viszonya. És akkor én csomó kérdést tudnék föltenni, ami azt hiszem, kimerítené ezt az egész műsort. Tovább kéne ezt a dolgot vinni. Örömmel vennénk az 5 %-os kamatért kapott kölcsönt, ha az tényleg hozzáférhető. Hirdessék meg.

Műsorvezető: - Benke Ákos? A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. 8 % körül ugye?

Benke Ákos: - A kamat az 8 % körül állt be, igen.

Műsorvezető: - Az 5 az jobban hangzott, amit előtt Pulai Miklós mondott. De nettó, bruttó, nem tudom, hogy melyik adatban és kinek lehet

Benke Ákos: - Más a felhasználási cél. A miénk növekedést finanszírozó hitelek, az MFB-s termékeknél valóban van olyan, hogy forgóeszköz hitel, és ténylegesen az euribor plusz valahány %-ában áll meg ez a kamat. Úgy, hogy nincs devizakockázat. Ez a hitel is rendelkezésre áll úgy, hogy nincs devizakockázat, mert azt átvállalja a magyar állam. Az egy más kérdés, hogy a bankok most is, mint ahogy mindig, de most szerintem a kockázatok növekedése és a válság miatt sokkal fokozottabban a fedezeteket mögé előszeretettel gyűjtik be, és sokkal szigorúbbak a feltételek, ahogy az új hiteleket nyújtják.

Műsorvezető: - Sokkal több fedezet és sokkal kisebb hitel. Most ez a trend.

Benke Ákos: - És sokkal kevésbé figyelhető meg a hitelezési szándék. Pulai úr említette ezt a 3500 milliárd forintot, de azért ez 2008 év végén 4000 milliárd volt. A csökkenés csak megfigyelhető. De ez nem a bankrendszer hibája. Ez a gazdaságnak a

Műsorvezető: - Elnök úr azt is mondta, hogy nem nagyon tudnak erről a vállalkozások. Az meg nagy hiba. Mert itt vannak a bankok, a média, az egyesületek, akár a Középvállalkozások Egyesülete. És ezeket az információkat, - ha tényleg vannak ilyen hitelek, hiszek önöknek,mért ne tenném? – ha vannak ilyen hitelek, ha rendelkezésre állnak, ha dübörögnek ezek a 10 vagy 100 milliárdok, akkor az jusson el ahhoz, aki arra érdemes.

Benke Ákos: - Ezt meg fogjuk fogadni ezt a tanácsot, köszönjük szépen. És ugyanakkor elmondanám

Műsorvezető: - Most irónikus vagy komolyan mondja?

Benke Ákos: - Nem, ezt komolyan mondom. Mert, ha ez a visszajelzés, akkor ennek biztos van alapjja. Készítettünk egy felmérést, mert kampányolni mi is kampányolunk. Minden második vállalkozás tud a mikrohitelünkről, minden második vállalkozás el tudta azt dönteni sajt maga, hogy valamilyen módon ő tudna- e jelentkezni erre a hitelre, tehát az ő gazdasági céljai megfelelnek-e ennek. Az MFB a múlt évben több mint 20 helyen járt az országban, ahol százas nagyságrendben vállalkozók voltak, és elmondta a hitelfeltételeket és a kondíciókat. És azt gondolom, hogy szájról-szájra ezek terjednek. Szerintem az alapvető probléma mégis csak az, hogyha ma ha fel is veszi a hitelt a vállalkozó, honnan tudja, hogy mire használja azt föl?

Műsorvezető: - Igen, hova fejlesszen, mire?

Benke Ákos: - Értelmes célokat nem lehet

Műsorvezető: - Nem rajzolják ki azokat a vonalakat, ami mellett el tudnak indulni. Bisztray úr itt van?

Bisztray György: - Igen.

Műsorvezető: - Nem valami lelkes a hangja. Ebben a fajta tájékódásban akár akkor szövetségesei lehetnek akár a Bankszövetségnek akár a Magyar Vállalkozás Finanszírozási Zrt-nek is.

Bisztray György: - Természetes. Kérem, ha kapunk ilyen információt nagyon szívesen terjesztjük a hírlevelünkön keresztül, a weblapunkon keresztül, és mi nagyon szívesen kooperálunk minden ilyenben, hogy az információ terjedjen. Én azt hallom sajnos a tagoktól, hogy ők maguk járnak és kilincselnek dolgok után, és vannak bizonyos mikrohitel források, ahova nem akarnak elmenni. Azt ne kérdezze meg hogy miért, mert ezt nem kérdeztem tőlük meg. Van aki a mikorhitelt nem kívánja fölvenni, és nem akar a mikrohitel ügyében menni. Van, aki a Szechenyi kártyával nem szeretne eladósodni.

Műsorvezető: - Ha esetleg politika lehet, esetlegesen előítélet. Nekem csak az a problémám, erre ne is vesztegessünk szót, mert ez szerintem a gazdasági világban nem túl okos dolog.

Bisztray György: - Nincs hosszú távú biztonságos jövőkép.

Műsorvezető: - Igen, de a reklámok közben a 300 %-os THM-el tele vannak.

Bisztray György: - Pontosan erről van szó.

Műsorvezető: - Az hozzáférhető, az megy, azt keresik, azt bevállalják, azt nem szorozzák ki. Amikor meg van esetleg egy jó konstrukció, az meg nem kell senkinek, mert óvatosság van, meg bizonytalanság van, és információ meg nincs.

Bisztray György: - Ha most arra az egyre gondol, hogy ugyanannak az embernek kevés háttérinformációval kell dönteni. Az egyik 5 %-ot mond, a másik 300-as THM-et mond. Ezek most házszámok, nem konkrét számok. A kettő közötti különbség az olyan nagy, hogy mind a kettő elbizonytalanodáshoz vezet annak, akinek nincsen megfelelő háttere, és nincs megfelelő pénzügyes háttere, aki ebben neki tanácsot ad.

Műsorvezető: - Benkő úr, 2007-ben indult ugye?

Benke Ákos: - 2007 óta.

Műsorvezető: - A Zrt. és ez a hitel kiajánlás ez mikor indult be?

Benke Ákos: - 2008-tól. 2007 az a programtervezés volt, 2008 január-februárjától.

Műsorvezető: - A 2008 az sokkal sikeresebb év volt, mint a 2009?

Benke Ákos: - Nem, annál fogva, hogy ez egy induló év. Ez egy fölfutó fázisban van még ez a program. Ha nem lenne válság, akkor tavaly év végére elértük volna az üzemi hőmérsékletet, de a válság visszavetette szerintem két évvel legalább ezt a problémát.

Műsorvezető: - A többi uniós országban is ez a tendencia tapasztalható? Ez a fajta óvatosság, tetszhalott állapot? Nyilván igen, mert erről hallunk már 1,5 éve.

Benke Ákos: - Ha a mi programunkat szemléljük, ezt az unióban Jeremie programnak hívják – akkor ők rosszabb helyzetben vannak, mert pont mire elindultak volna, beköszöntött a válság. Úgyhogy az unióba senki más el sem indult ezzel a programmal, csak mi.

Műsorvezető: - Jó, akkor 10-100 millió között, akár 10 évre is? A kondíciókat mondjuk el.

Benke Ákos: - Van a mikrohitel, az 10 millióig 10 évre, és durván 8 %-os kamat. Van a kisvállalkozási beruházási hitel, úgynevezett KKVH hitel 10-100 millióig 10 évre. És van a forgóeszköz hitelünk, ami szintén növekedési célú forgóeszköznek számít 200 millió forintig 1+1 évre.

Műsorvezető: - Reméljük, hogy minél többen tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Nagyon szépen köszönöm Bisztray B. Györgynek, Pulai Miklósnak és Benke Ákosnak, hogy velünk voltak.

forrás: Kossuth Rádió - Napközben 2010.03.01