Uniós visszatérítendő támogatások

Forrást hoz a Jeremie

2010. április 07.

A kis- és középvállalkozások tőkehiányát rendezheti az európai uniós program A gazdasági válság teljesen átszabta a kis- és középvállalkozások forráshoz jutási lehetőségeit. A beszűkült hitelpiacon azonban az év elejétől új lehetőség nyílt: a részben uniós pénzből életre hívott Jeremie-alapok iránt élénk az érdeklődés.

Nincsenek könnyű helyzetben azok a kis- és középvállalkozások (kkv), amelyek működésükhöz vagy fejlesztési terveikhez külső forrást szeretnének igénybe venni. A vállalkozók arra panaszkodnak, hogy a bankok alig hiteleznek - állítja Nagy Kálmán, a Concorde Vállalati Pénzügyek Kft. ügyvezető igazgatója. A globális gazdasági krízis finanszírozási oldalon óriási megrázkódtatást okozott. A bankok hitelkihelyezési gyakorlata rendkívül konzervatívvá vált, s meglehetősen nehéz ezen a vonalon forráshoz jutni. Ezzel kapcsolatban Siklósi Zoltán, az Invescom Corporate Finance ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: a hitelintézetek szigorított kihelyezési politikája miatt csak jelentős kamatfelárral és biztosítékok mellett lehet forráshoz jutni. A korábban megítélt hitelkeretekhez köthető pénzek is nehezen hívhatók le. Tapasztalatuk szerint a forgóeszköz-finanszírozás működik, a beruházási hitelek felvétele azonban sokkal nehezebbé vált.
Az elmúlt hónapokban ezért előtérbe került a pénzügyi menedzsment, felértékelődött a tervezés szerepe - vélekedett a Concorde szakembere. A hitelezési piac fokozatosan oldódik, a bankok óvatosan, de újra hiteleznek. A hitelintézetek azonban egyre inkább elvárják, hogy a kölcsönért folyamodó vállalkozó professzionális pénzügyi tervet tudjon felmutatni. Míg ez korábban főként arra szolgált, hogy a vállalat eleget tegyen a hatósági, számviteli előírásoknak és optimalizálja a befizetendő adót, mára a túlélés és a piaci siker kulcstényezőjévé vált. A vállalkozások vezetői egyre inkább igénylik azokat a megbízható információkat, amelyek a társaságok pénzügyi és likviditási helyzetéről a lehető legmegbízhatóbb előrejelzést adják.
A válság hatására az eddiginél is fontosabbá vált a társaságok cash flow helyzete, azaz a mobilizálható készpénztartalék mennyisége. Egy középvállalat nem mondhat le arról, hogy rendelkezzen tőketartalékkal, hiszen az nem biztonságos, ha folyamatosan a maximumra kifeszített hitelkeret mellett működik egy cég - jegyezte meg mindkét szakember. A bankok szemében a pénztermelési képesség fontosabbá vált, szemben a hitelválság előtti időszakkal, amikor gyakran a számviteli eredményekben jól mutató, de talán bizonytalan lábakon álló árbevétel-növelés kapott prioritást. A szakemberek véleményéből egyértelműen leszűrhető, hogy a jelenlegi piaci helyzetben a csupán egyetlen bankkapcsolattal rendelkező társaságok kockázatot vállalnak: ha az adott pénzintézet hitelezési politikája - a cég helyzetétől függetlenül - megváltozik, akkor a vállalat kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet.
A válság miatt tehát elengedhetetlen, hogy a vállalkozás valamiféle saját forrással rendelkezzen. A tőketartalékok növelésének egyik lehetősége a működési hatékonyság fokozása, valamint az, ha nem fizetnek osztalékot a tulajdonosoknak, és az így megmaradt tőkét visszaforgatják a vállalkozásba. Az Invescom vezetője kitért arra: a finanszírozási problémák megoldása lehet, ha azonos iparágban működő társaságok fúzió útján összefonódnak. A költségek számottevő csökkentésével az "egybekelő" társaságok jelentős megtakarításokat és javuló eredményességet érhetnek el. Itthon azonban ez még nem elterjedt, pedig sok esetben a túlélést jelenthetné a cégek számára - tette hozzá a szakember.
A másik lehetőség a feltőkésítés, amely jelentheti pénzügyi vagy stratégiai befektető bevonását. Bár ezen a téren is csendes volt az elmúlt időszak, a pénzügyi és a stratégiai befektetők alig-alig keresték a kihelyezési lehetőségeket. Akadályt jelentett, hogy míg a külföldi befektetők érzékenységi küszöbe valahol 20 millió euró nál húzódik, aközben a külső tőkét kereső hazai vállalkozások jellemzően egy-kétmillió eurós összeget keresnek - magyarázta Nagy Kálmán. Ezen befektetők számára tehát túl kicsinek bizonyul a legtöbb magyar cég.
Azon vállalkozások számára, amelyek nem érik el az említett szintet, alternatívát kínálnak az európai uniós pályázati pénzek. Itt komoly összeget lehet elnyerni, ám ebben az esetben is hangsúlyozni kell: a cég üzleti kilátásainak bemutatása elengedhetetlen. Siklósi Zoltán ugyanakkor megjegyezte: ezen a területen sem volt nagy mozgás az év elején.
A pénzügyi tervezés persze a külső befektetők bevonásának is elengedhetetlen eleme. Itt jellemzően kockázatitőke-befektetési társaságokról lehet beszélni, amelyek azzal a reménnyel adják pénzeiket tőzsdén nem jegyzett cégeknek, hogy forrásaikat előbb-utóbb jelentős hozammal növelve visszakapják. A pénzügyi befektetők piacán érdemi változást hozhatnak az év elejétől elindult Jeremie-alapok - jegyezték meg mindketten. (Ezeknek a társaságoknak a befektethető tőkéje az EU Jeremie - Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises - forrásából érkeznek).
Az alapok kiközvetítési jogát elnyert társaságok több mint 46 milliárd forint tőkét helyezhetnek ki - 31,5 milliárd forint uniós pénzt felhasználva - kifejezetten a hazai kis- és középvállalkozásoknak. A program az unió 27 tagországa közül elsőként Magyarországon indult el. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerint a források kiközvetítésében nyolc alapkezelő vesz részt, miután a tavaly nyáron kiírt pályázaton az induló 18-ból ennyien maradtak állva. A győztesekkel tavaly decemberben írták alá a szerződéseket. A program eredményeiről egyelőre korai lenne nyilatkozni - tette hozzá Nagy Kálmán. Az viszont már látszik, hogy a hazai cégek érdeklődését felkeltette a megoldás. A Concorde-nál is egyre több olyan vállalkozás jelentkezik, amely arról érdeklődik, miként tudna ezekből az alapokból pénzhez jutni.

TÁBLÁZAT
Jeremie-alapok (milliárd forint, január 15-i állapot)
Forrás: NFÜ

Alapok                                                                                              Elnyert forrás           Alap mérete
Biggeorge"s-NV EQUITY Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.              2,8                              4,0
Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.                                 3,5                              5,0
DBH Investment Zrt.                                                                        3,5                              5,0
Etalon Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.                                            4,0                              4,0
Finext Startup Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.                                5,0                              7,3
MORANDO Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.                                    4,5                              6,5
Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.                                       3,8                              6,8
Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.                                4,3                              6,2



forrás: – Népszabadság - 2010.04.07.