Uniós visszatérítendő támogatások

Beszélgetés Benke Ákos vezérigzagatóval a KlubRádióban

2010. január 12.

Beszélgetés a kockázati tőkeprogramról

Berecz Anna (műsorvezető): - A stúdió vendége Benke Ákos, a MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója, jó napot kívánok. Ez az úgynevezett JEREMIE, vagyis kockázati tőkeprogram közreműködő szervezete, ez az MV Zrt. Legutóbb akkor beszélgettünk ebben a stúdióban, amikor tavaly nyáron eredménytelennek nyilvánította az NFÜ az első ilyen jellegű pályázatot, tehát az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram alapkezelők számára meghirdetett pályázatát. Azóta a feltételeket átdolgozták és végül is a második forduló sikeres volt. Nyolc alapkezelő nyerte el azt a lehetőséget, hogy az Európai Uniós forrásból, illetve magyar állami forrásból, valamint magántőkéből létrehozott alapokkal elinduljon kockázati tőkebefektetőként. Mind a nyolc alapkezelővel sikerült már megkötni a szerződést?

Benke Ákos (vezérigazgató, MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.): - Így van, mind a nyolc alapkezelő teljesítette az összes olyan feltételt, ami szükséges volt ahhoz, hogy alá tudjuk írni a szerződést. Tehát prezentálták a privát forrást, személyi, tárgyi feltételeket, tehát készen állnak arra, hogy megkezdjék az alap kezelését.

Műsorvezető: - Egyébként az első pályázathoz képest a második kiírásra történtek-e olyan változtatások, mármint magában a pályázatban, amelyek azt szolgálták, hogy még biztonságosabb lehessen a hatékony felhasználás? Tehát hogy jó helyre menjen az a pénz, és megfelelően hasznosuljon. Vagy csak formai változtatások voltak?

Benke Ákos: - Én azt gondolom, hogy ebben a tekintetben sok változás nem történt. Talán egy picit precízebb megfogalmazások kerültek bele a kiírásba, a pályázók könnyebben értelmezhették, hogy mit is akar a kiíró, tehát mi a kiíró szándéka.

Műsorvezető: - Összesen egyébként mekkora a befektethető összeg, és az milyen forrásokból tevődik össze?

Benke Ákos: - Hogyha privát hozzájárulás, tehát amit a magánpiaci szereplők fognak az alapokba beletenni, azt is beleszámítjuk, akkor közel 45 milliárd forint az, ami a piacra megy mostantól kezdve. Én úgy gondolom, hogy meg kéne, érdemes különböztetni, hogy van egy úgynevezett coin investment alap, ami a pénzt felvevők számár azért érdekes, mert Közép-Magyarországon, Budapest környékén ebből az alapból lehet forrást igényelni a projektek megvalósításához, illetve van a közös alap konstrukció, ami pedig a Budapest és Közép-Magyarországon kívüli régióra érvényes. A közép-magyarországi régióra mondjuk talán kicsit rossz hír a sok jó hír között, hogy összesen négymilliárd forint áll rendelkezésre jelenleg.

Műsorvezető: - Ez egyszerűen azért, merthogy ez egy mindennél fejlettebb régió és ezért amúgy is valamilyen módon kevesebb forráshoz juthat?

Benke Ákos: - Így van, nem konvergenciarégió a közép-magyarországi régió, tehát ők úgy gondolják az unióban, hogy ez már olyan fejlettséget ért el ez a régió, hogy ilyenfajta támogatást, segítséget nem igényel ez a régió, míg a többiek pedig igen. Természetesen a tapasztalatok alapján majd azért lehet ezen módosítani, csak azt gondoljuk, hogy el kéne indulni ezeknek az alapoknak, először lássuk azt, hogy mi a piac felvevőképessége, hogy talán érthetően fogalmazzunk, és akkor ha az az igény mutatkozik, hogy lényegesen nagyobb az igény Közép-Magyarországon, akkor még mindig lehet valamilyen módosítást eszközölni ezen. De ez talán egy év múlva lesz esedékes.

Műsorvezető: - Egyébként az alapok azok lehívták, tehát kihasználták az összes felhasználható keretet? Lehívták azt a mennyiségű pénzt, amely ugye 70 százalékát alkothatja az alap által befektetendő összegnek?

Benke Ákos: - Szerették volna lehívni az összes forrást, sőt túljelentkezés is volt a források tekintetében, ugyanakkor az értékelés során az értékelők úgy találták, hogy ennyi forrást nem tudnak érvényesen odaítélni az alapkezelőknek, tehát durván 9 milliárd forintnyi forrás van még, és ezt tartalékba helyezte az irányító hatóság arra az esetre, hogyha a tapasztalatok azt mutatják, hogy valamelyik régióba vagy valamelyik konstrukcióba érdemes még aktivitást indítani, akkor ott ezt meg fogják hirdetni újra.

Műsorvezető: - Hogy talál egymásra a tőkeigénylő illetve a kockázati tőkealap-kezelő?

Benke Ákos: - Ez egy nagyon furcsa iparág ebből a szempontból, mert...

Műsorvezető: - Azért Önt kérdezem, mert az előéletében foglalkozott ilyen dolgokkal.

Benke Ákos: - Igen, tehát itt azoknak a hagyományos marketing eszközöknek, mint óriásplakát és társai, semmiféle szerepe nincsen azt gondolom. Mind a kutatás-fejlesztéssel, tehát szellemi termékekkel foglalkozó tudóstársadalom, az egyetemek és mindenki, aki ilyen jellegű fejlesztést szeretne végrehajtani, valahogy ismeri azokat a forrásokat, ahonnan ezeket igényelni lehet. Ugye van két nagyon alapvető forrás, ahonnan fejlesztési pénzt lehet igényelni, egyik a vissza nem térítendő források, ugye van a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban az egyes prioritás az a K+F-et szolgáló forráscsoport, aztán az NKTH-ban létezik egy másik nagy tudományos és technológiai forrástömeg, amit lehet erre igényelni. Ezek vissza nem térítendők, és most ehhez csatlakozik egy visszatérítendő tőke típusú forrás. Egyébként az alapkezelők igen aktív marketingmunkát végeznek mégiscsak, folyamatosan járják az egyetemi kutatóközpontokat, illetve velük tartják a kapcsolatot, előadásokat szerveznek, minden olyan lehetőséget...

Műsorvezető: - Keresik a célpontokat?

Benke Ákos: - Ők keresik, mert kényszerítve vannak arra, hogy négy éven belül költsék el ezt a pénzt. Aki ezt nem tudja négy éven belül elkölteni, annak mindenféle szerződéses következményei vannak, és hátrányt fog szenvedni az az alapkezelő. A másik oldalról pedig nyilván azok, akik forrást igényelnének, és éppen a vissza nem térítendőből nem jutnak forráshoz, hát azok pedig jönnek ide és próbálják a lehetőségeket kiaknázni.

Műsorvezető: - Tulajdonképpen nekik tőkére van szükségük, de valószínűleg nem csak tőkére van szükségük. És ezért a kockázati tőkealap-kezelő azért jóval többet tud nekik segíteni, mint hogy tőkével beszáll a vállalkozásba. Hiszen innentől kezdve az érdekeltségük közös, nyilvánvalóan egy olyan hozam reményében száll be néhány évre ez a befektető, amely mind a kettő számára hozadékkal jár.

Benke Ákos: - Így van, talán az a legfontosabb tulajdonsága a kockázati tőkének magának, hogy ez nemcsak pénztőkét jelent, hanem kapcsolatrendszert, tapasztalatot, menedzsment-tapasztalatot, amit a kockázati tőkealap-kezelők tudnak nyújtani azoknak a kezdő vagy korai fázisban lévő vállalkozóknak, akiknek igazából az lenne a jó, hogyha nem kéne mással foglalkozniuk, csak a projekt megvalósításával ebben a fázisában az üzleti modellnek.

Műsorvezető: - Ez így van, de már a projekt megvalósításához is, tehát a gyakorlati tapasztalataik nincsenek meg, amit tényleg ismét csak a kockázati tőkebefektető tud a rendelkezésükre bocsátani.

Benke Ákos: - Igen, én ezt menedzsmentnek nevezném.

Műsorvezető: - Igen, nekik megvan az ötletük, megvan az elképzelésük, csakhogy ebből hogy lehet valóság?

Benke Ákos: - Technikai szakemberek kell, hogy legyenek, tehát a saját szakmájukat nagyon jól kell, hogy értsék, az adott kutatási projektet jól kell, hogy tudják érteni és megvalósítani, a menedzsment hárul gyakorlatilag az alapkezelőkre, illetve az alapkezelő segítségével lehet ezt megvalósítani.

Műsorvezető: - És akkor abban is segít nekik, hogy egy normális üzleti tervet, egy piacfelmérést, piacképesség megállapítását tudja számukra nyújtani. Mennyire fontos a kockázati tőkealap számára, hogy az a menedzsment, amely jelenleg dolgozik ebben a kicsi vállalkozásban, elfogadható legyen számára? Tehát a jelenlegi menedzsmentnek a képességeit mennyire nézi?

Benke Ákos: - Hát enélkül azt hiszem nincs üzlet. Tehát nem hiszem, hogy befektetne egy alapkezelő egy olyan projektbe, ahol a menedzsment nem elkötelezett, akár pénzzel, akár tudással, de mindenképpen a teljes elkötelezettség szükséges, és hát szoktak ilyet mondani, hogy tulajdonképpen menedzsmentet vásárol ilyenkor az alapkezelő, ez nem teljesen igaz, és szerintem az rossz úton jár, aki csak az embereket nézi, mert nyilván meg kell nézni, hogy az emberek, akik ezt a dolgot megvalósítják, ők mennyire ismerik jól a saját szakmájukat és a piacukat, és ahhoz milyen technológiát tudnak társítani. Tehát azt mondják, hogy kell a tőke, kell az ember és kell a technológia. Ennek a hármasnak egyenértékűen kell együttműködnie. És a tőke az magába foglalja a menedzsmentet is.

Műsorvezető: - Van-e a szerződésekben valami olyan kitétel, hogy egyszerre mennyit fektethetnek be, milyen jellegű vállalkozásba? Tehát azért vannak-e szigorító feltételek, hogy nem teljesen önhatalmúlag dönt az alapkezelő, hogy mibe fektet?

Benke Ákos: - Persze, nagyon szigorú szabályok vannak, ezt egy igen bonyolult szerződésrendszerbe foglaltuk bele, ez tartott a karácsony előtti időszakig, míg aláírtuk az alapkezelőkkel, természetesen meg van kötve a kezük. Például az összeg tekintetében másfél millió euró az, amit egy befektetési döntés során odaítélhetnek egy társaságnak, aztán ha szükséges, akkor ezt még kétszer megismételhetik. Tehát összesen egy vállalkozás hogyha olyan üzleti tervet tud felmutatni, akkor összesen akár 4,5 millió eurónyi forrást is kaphat.

Műsorvezető. - De nem egyszerre.

Benke Ákos: - Nem, egyszerre semmi esetre sem. Azt figyeltem meg az alapkezelők üzleti terveiből, ugye az értékelés során ezeket láttuk, hogy milyen üzleti tervekben gondolkodnak ők, olyan 1 millió euró körüli vagy valamivel az alatti befektetési nagyságot képzelnek ők el átlagosan saját maguknak.

Műsorvezető: - És hány éves futamidővel nagyjából?

Benke Ákos: - Négytől hat éves futamidőt gondolnak ők, hogy ezalatt kell egy projektnek kitermelnie azt a tőkét, amit ők befektettek, illetve értékesítésre éretté válnia.

Műsorvezető: - Akkor ez négy-hat év, akkor addig befejeződhet a program? Mert ugye magának a JEREMIE-nek is van egy végső határideje.

Benke Ákos: - Az tíz év, mármint a tőkealapok tekintetében tíz év, ugye az alapkezelés természetéből adódóan van egy építkezési fázis, nem egyszerre fektetik be a pénzt, hanem folyamatosan, ez az a bizonyos négy év, és akkor innen még egy 4-6 év, ameddig kiszállnak az összes projektből. Tehát így jön össze ez a tíz év.

Műsorvezető: - Az, hogy 70 százalékot ugye a JEREMIE-program bocsát a rendelkezésükre, ez jelentősen csökkenti az ő kockázataikat. Ezért cserébe alacsonyabb a hozamelvárásuk is, mint mondjuk egy teljesen független magántőkebefektetőnek?

Benke Ákos: - Én azt gondolom, hogy a piaci verseny ezt fogja hozni. Tehát ők versenyezni fognak a projektekért. Azért azt látni kell, hogy a nagyon jó projektek, vagy potenciálisan nagyon attraktív projektek azért nincsenek nagy számosságban itt a piacon. Tehát én gondolom, hogy az alapkezelők versenyezni fognak, és a verseny abban fog megnyilvánulni, egyrészt a szolgáltatásaikban, másrészt pedig, hogy milyen hozamelvárásuk van az adott projekttel szemben. A JEREMIE-forrásnak egy nagyon szolid, nagyon mondhatnám alacsony hozamelvárása van a program tekintetében.

Műsorvezető: - Benke Ákos, a MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója, köszönöm szépen, hogy befáradt hozzánk a stúdióba.

Benke Ákos: - Én is köszönöm szépen.