Uniós visszatérítendő támogatások

Uniós Vállalkozói Hitelek

2009. december 14.

Németh Zoltán (műsorvezető): - A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Uniós Vállalkozói Hitelek címmel országos kampányt indított, hogy minél több vállalkozóval ismertesse a rendelkezésére álló uniós forrásból támogatott hitellehetőségeket. Az eseménysorozat, melynek keretében a megyeszékhelyeken a szakmai szervezetek beszámoltak a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól, nemrégiben véget ért. Bátora Lászlót, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgató-helyettesét kérdeztem a hitelekről.

Bátora László: - Részben a kamatnagyságok, részben pedig a fedezeti elvárások alacsonyabbak ezeknél a hiteleknél. A fedezeti elvárások úgy, hogy egy garanciakonstrukció kapcsolódik a hitelekhez.

Műsorvezető: - Vezérigazgató-helyettes úr, tudna konkrétumokat mondani, hogy mennyivel alacsonyabb kamatokkal kell számolni a vállalkozóknak, mint a kereskedelmi pénzintézeteknél?

Bátora László: - Igen, különböző konstrukcióink vannak. A mikrohiteleink körülbelül olyan 8-8,5 százalék környékén mozognak a piacon. A beruházási hitelünk, ezt úgy hívjuk, hogy kis- és középvállalati beruházási hitel, ennek a kamata jelen pillanatban olyan 6 százalék környékén mozog. Egy forgóeszközhitelünk megint csak olyan 8-8,5 százalék körül mozog. Azért nem tudok nagyon konkrét...

Műsorvezető: - Hogyan lehet ezekhez a hitelekhez hozzájutni?

Bátora László: - A szerződött bankjainknál, pénzügyi közvetítők, többek között bankok, mikrofinanszírozó szervezetek pályázatok útján lépnek velünk szerződéses kapcsolatba. Most már jó csomó van belőlük, a listájuk a honlapunkon, a www.mvzrt.hu vagy a www.uvhitelek.hu weboldalakon megtalálhatók. Ezeknél a bankoknál, illetve finanszírozó szervezeteknél kell igényelni ezeket a hiteleket.

Műsorvezető: - Mennyi az a -tól-ig határ, amelyben a vállalkozók gondolkozhatnak? Tehát mekkora hitelt tudnak felvenni?

Bátora László: - A mikrohitelünk maximális nagysága, a hitel nagysága 10 millió forint, a beruházási hitelünknél 100 millió forint, s a forgóeszközhitelünknél 200 millió forint.

Műsorvezető: - Mi a mechanizmusa ennek a hitelfelvételnek? Tehát ugyanúgy kell csinálni, mint egy normál kereskedelmi banki hitelfelvételt, vagy pedig, miután ez uniós forrásból áll rendelkezésre, más a módozat?

Bátora László: - Nem más a módozat, hiszen mi csak ezeket at lehetőségeket, refinanszírozást, illetve kezességvállalást nyújtunk, és ezekből tulajdonképpen hiteltermékeket a bankok csinálnak, és azt is mondanám, azt kezdtem el az előbb mondani, hogy más-más banknál más-más kondíciókkal fog találkozni a hitelt felvenni vágyó potenciális kedvezményezett. Hiszen egyfajta verseny van itt, a különböző bankok különböző árazással és feltételekkel lépnek piacra, ezeknek a lehetőségeknek a birtokában.

Műsorvezető: - Ha jól értem, akkor a bankok itt egy közvetítő szerepet látnak el, önök adják a pénzt, a bankok pedig közvetítik a vállalkozók felé. A pénzintézeteknek ezeket a pénzeket, ezeket a Brüsszelből kapott pénzeket vissza kell adniuk önöknek?

Bátora László: - Természetesen.

Műsorvezető: - Mikor? Mennyi idejük van erre?

Bátora László: - Igazán ezek a források alapként működnek. Mindössze annyi megkötése van a pénzintézeteknek, hogy hiteleket 2015. december végéig tudnak ebből folyósítani. És ahogy visszafolynak majd 2015 után a lejáró törlesztések, úgy ezeket nekünk vissza kell majd fizetgetni.

Műsorvezető: - Kamatostul?

Bátora László: - Természetesen. Bár a kamat, tehát az az ügyfélkamat, amit a kedvezményezettől kérnek a bankok, ezek nem minket illetnek, hiszen a konstrukció úgy működik, hogy mi egy refinanszírozási kamaton adjuk ezeket a forrásokat a banknak. A bank ezen egy marge-ot realizál, amivel részben a lebonyolítás költségeit, részben pedig a hitelezés kockázatát viseli, és ezt a kamatot fizeti meg a kedvezményezett.

Műsorvezető: - Hogyan választották ki azokat a bankokat, amelyekkel szerződtek? Mert hogyha jól veszem ki a szavaiból, akkor itt jött a "semmiből" egy uniós pénz, odaadták a bankoknak, és ők tisztességes hasznot is húzhatnak ebből, nem?

Bátora László: - Nem pontosan így működik ez a dolog. Kezdődik az egész procedúra egy pályázati kiírással, rögzítjük a feltételeket, utána a bankok pályáznak. A bankok, most csak az egyszerűség kedvéért beszéljünk bankokról, mert többféle-fajta pénzügyi közvetítővel állunk szemben. A bankoknak azon kívül, hogy lebonyolítják a konstrukciót, még a saját forrásaikkal hozzá is kell járulniuk a forrásokhoz. Tehát minden egyes, mondjuk 100 egységnyi hitel mögött 75 egységnyi uniós pénz áll, és 25 egység a bank saját forrása, tehát a saját forrásaiból hozzátesz. Ezek után pedig csak a hitelkihelyezések ütemében jut hozzá ezekhez a forrásokhoz. Tehát ez nem úgy néz ki, hogy ezt a jó csomó pénzt a bankok megkapják, és aztán ülnek rajtuk, hanem csak olyan mértékben tudnak forrásokat lehívni, amilyen mértékben a hiteleket ki is helyezik.

Műsorvezető: - Mennyi pénzük van erre?

Bátora László: - A Jeremie programban 200 milliárd forint van.

Műsorvezető: - De hát akkor itt az alapkezelők is bejöhetnek, nem csak a bankok, nem?

Bátora László: - Azért mondom, hogy többféle pénzügyi közvetítővel dolgozunk, programja válogatja. Jelenleg öt pénzügyi program van, a Jeremie programban ebből hármat hívunk uniós hiteleknek, ezek a refinanszírozási hitelprogramjaink, ezeket már említettem. Van egy garancia programunk és van egy kockázati tőkeprogramunk. Így jelenleg a mai nappal ebből az öt programból áll össze a Jeremie.

Műsorvezető: - Bátora Lászlót, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgató-helyettesét hallották.

forrás: InfoRádió