Uniós visszatérítendő támogatások

31 milliárdos uniós forrás juthat el a vállalkozásokhoz februárban

2010. január 03.

Interjú Benke Ákossal az MV Zrt. vezérigazgatójával az InfoRádióban

Németh Zoltán (műsorvezető): - A kockázati tőkealapokon keresztül leghamarabb idén februárban érhet el a kis- és közepes vállalkozásokhoz az a mintegy 31 milliárd forintos uniós forrás, amelyre még tavaly 18 kockázati tőkealapot kezelő társaság pályázott és közülük mindössze 8 nyert. Az alapkezelőkkel nem sokkal karácsony előtt írták alá a szerződéseket. A részletekről kérdeztem Benke Ákost a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatóját.
Benke Ákos (vezérigazgató, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.): - Minden alapkezelővel aláírtuk a szerződést, úgyhogy gyakorlatilag nincs akadálya annak, hogy az alapok megalakuljanak, a felügyelethez benyújtsák az alapkezelési szabályzatukat és megtörténjen az alapok lejegyzése.

Műsorvezető: - Ugye néhány hónappal ezelőtt jelentették be, hogy kik a nyertesek a 18 pályázóból hányan nyertek, változott-e azóta valami?

Benke Ákos: - Nem változott semmi, a nyertes pályázók mindegyike tudta prezentálni a privát hozzájárulást, tehát hozta a befektetőit, gyakorlatilag mi ugyanazokkal a nyertes pályázókkal kötöttünk szerződést, akik a pályázaton sikeresen szerepeltek.

Műsorvezető: - Ugye október elején volt az eredményhirdetés, bő két hónappal később kötötték a szerződést, mikor kötik a vállalkozókkal az első szerződést, az első befektetések mikor lesznek?

Benke Ákos: - Most könnyű helyzetben vagyok, mert úgy tűnt, hogy minden csak rajtunk múlik, innentől kezdve viszont semmi sem múlik rajtunk, mert a további procedúrát, ahogy említettem a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete jelenti illetve a privát befektetőknek a tőkebefizetése.

Műsorvezető: - A PSZÁF-nak milyen szerepe van ebben az ügyletben?

Benke Ákos: - Ugye ez egy tőkepiaci törvény alapján vagy alatt működő kockázati tőkealap rendszer lesz és minden ilyen alapot, az alapkezelő tevékenységét a PSZÁF felügyeli, s az alapokat neki engedélyezni kell, tehát az alapok indulásához PSZÁF engedély szükséges.

Műsorvezető: - Miről szól pontosan ez a program?

Benke Ákos: - Ez a Jeremy programot ugye az Európai Unióban találták ki, a kockázati tőke... ez azt célozza, hogy azok az innovatív vállalkozások, akik egyébként hitelből vagy más finanszírozási eszközzel nem finanszírozhatók még, tehát olyan korai stádiumú az az ötlet vagy elképzelés, amit meg akarnak valósítani, azokat kockázati tőkével finanszírozza. Ebbe a tőkébe csatlakozott, egészen pontosan ezt a programot Magyarország is megvalósította, még pedig az unióban elsőként az uniós tagállamok közül és igyekszik itthon is ezt a bizonyos kockázati tőkével való ellátását az innovatív vállalkozásoknak ösztönözni.

Műsorvezető: - Aki hallja azt, hogy kockázati tőke, az egy kicsit megrémül tőle, hogy ez kockázatos befektetés. Kockázatos befektetés ez?

Benke Ákos: - Természetesen, de hát elsősorban a befektetőnek kockázatos, tehát az, aki várja a befektetést, az nyilván bízik abban a projektben, amit szeretne megvalósítani. Ugyanakkor az, akitől várja a pénzt, annak a számára, pedig egy ismeretlen terület lesz, lényegesen kockázatosabb, mint mondjuk tőzsdén jegyzett részvényekbe vagy állampapírokba fektetni - ezért is hívják kockázati tőkének, mert fokozottabb kockázatokat rejt az ilyen piacokra való tévedés és az ilyen piacokon való befektetés.

Műsorvezető: - Van-e valamilyen kritériumrendszer, hogy hogy kell eljárni az alapoknak a vállalkozásokkal szemben illetve hogy mennyi időn belül remélhetnek bármiféle hasznot?

Benke Ákos: - Vannak ilyen kritériumok természetesen, igen bonyolult szerződésrendszerrel dolgozunk, ami nagyvonalakban olyanokat határoz meg, hogy négy éven belül fogják befektetni az összes pénzt az alapkezelők a piaci elvárt hozamnál lényegesen alacsonyabb hozamot fognak elvárni a befektetőktől, ezt alapja válogatja. Tehát itt most nem tudnék egy általános számot mondani, ami az összes alapkezelőre érvényes. Összességében 10 év az, ami alatt ezeket az alapokat le kell zárni, tehát a befektetés után kezelni kell ezt a vagyont és utána pedig értékesíteni a befektetéseket. Nagyjából azt figyeltem meg az alapkezelők üzleti tervéből, hogy durván 4-5-6 éves befektetésekben gondolkodnak ők.

Műsorvezető: - Ugye 8 alapkezelő van, akik nyertek ezen a pályázaton. Ha valaki hallgatja ezt a beszélgetést, akkor jelentkezhet-e erre, hogy az ő vállalkozásába is fektessenek be? Itt, ha már kritériumokról beszéltünk, akkor megjegyzendő, hogy friss vállalkozásokkal dolgoznak ezek az alapkezelők, tehát öt évnél nem régebbiekkel.

Benke Ákos: - Igen, friss, újonnan alapult vállalkozásokkal is foglalkozhatnak. Most a szerződéskötés nyomán a honlapunkra felkerült az összes nyertes alapkezelő neve és elérhetősége és kontaktja is, többek között ez az a forrás, ahonnan értesülhetnek, hogy hová fordulhatnak illetve hát azt gondolom - látva megint csak az alapkezelők elképzelését - igen sok fórumon meg fognak ők jelenni, mindenféle road showkat tartanak, befektetői fórumokat, ahol azok a vállalkozások, amelyek potenciális, jó befektetési lehetőségeket rejtenek, azok jelentkezhetnek, ott felléphetnek...

Műsorvezető: - Egyébként kik lehetnek a potenciális vállalkozások, tehát milyen területeken kell, hogy működjenek?

Benke Ákos: - Nincs ágazati megkötés, egyedüli megkötés - bár az sem megkötés - de egyedüli ilyen elérendő cél, hogy valamilyen innováció tartalma legyen és a növekedési potenciálja a vállalkozásnak az elképzelések szerint magas legyen, amibe belefektet.

Műsorvezető: - Gazdasági válság idején meg lehet ilyet határozni vagy szabni?

Benke Ákos: - Hogyne, hát a gazdasági válság szerintem azzal a hatással jár - legalábbis a tavalyi évet nézve - hogy a kockázati tőkealapok sem tudtak befizetni, sokkal óvatosabbá váltak, ezáltal azok a vállalkozások, akik ilyen elképzelésekkel rendelkeztek, nem jutottak tőkéhez. Azért is szerintem aktuális ez a dolog, mert ugye az, aki kockázati tőkés befektető illetve kockázati tőkebefektetést kap, az a jövőbe fektet be, tehát egy kutatásfejlesztési projekt vagy pedig egy más tudás intenzív ágazat az, ahol kifejti a tevékenységet, az sosem holnap fog megtérülni, hanem hosszú-hosszú évek azok, amíg abból egy üzletileg sikeres vállalkozás válhat. Addig pedig reméljük, hogy a válság már el fog múlni.

Műsorvezető: - Amikor legutóbb, 2009 október közepén beszéltünk, akkor Ön azt jósolta, hogy 2010 január végén vagy február elején érhet el a kis- és középvállalkozásokhoz ez a mintegy 31 milliárd forintos uniós forrás, most hogy látja?

Benke Ákos: - Annyiban pontosítanék, hogy az összes forrás a privát hozzájárulással együtt majdnem 45 milliárd forint, ami rendelkezésre fog állni. Tehát a vállalkozók számára az egy értelmezhetőbb és kicsit nagyobb összeg. Másrészt kis szerencsével még tarthatónak tartom ezt a január-februárt, azért én azt mondanám, hogy február vége, ismervén azt, hogy milyen adminisztratív procedúrán kell átmenniük az alapkezelőknek ahhoz, hogy az alapokat bejegyeztethessék a PSZÁF-nál.

Műsorvezető: - Benke Ákost a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatóját hallották.
 

Forrás: InfoRádió