Uniós visszatérítendő támogatások

A Milliók Reggelire vendége Alpek István

2010. június 07.

Beszélgetés Alpek Istvánnal a Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetési igazgatójával a Radio Café Milliók Reggelire című műsorában.


Műsorvezető. - Megjött vendégünk, Alpek István, a Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetési igazgatója, szia, jó reggelt kívánunk.

Alpek István (befektetési igazgató, Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.): - Jó reggelt kívánok.

Műsorvezető: - Jó sok sms érkezett, ugye van egy kvízkérdésünk, amit Istvánnak is fel fogunk tenni, és ti is továbbra is küldhetitek a véleményetek. Kósa-kvíz: mi áll a Fidesz-alelnök nyilatkozatának hátterében? A. Lajos a gazdaságról mindig is ordas baromságokat mondott, vagyis semmi különös. B. Shortol. C. Tényleg látnak olyan csontvázakat, amit a nagyközönség még nem láthat. D. Kommunikációs hadművelet: előkészíti a megszorításokat. Neked István mi a meglátásod?

Alpek István: - Hát a shortolás kivételével mindegyik másik válaszban létezik valamennyi igazság. Én inkább megmondom őszintén, kevésbé erről beszélnék egy-két mondatot, hanem inkább arról az egyébként megfigyelhető, de sajtóban kevésbé hangoztatott nyilatkozatok összefüggéseiről, amiben a nemzetgazdasági miniszter szeretné ugye átváltani a devizahiteleket forintra, majd emellett jelentős forintgyengítő nyilatkozatok hangzanak el. A dolgok szerintem valahol összefüggnek. Nyilván a forint gyengítése az egy módszer lehet arra, hogy a gazdaságot jobb lábra állítsák és kivezessék a jelenlegi állapotából. Ahhoz, hogy a forintot gyengíteni lehessen, ahhoz viszont először a devizahitelekhez hozzá kell nyúlni és a devizahitelek egy részét legalábbis át kell konvertálni forintra. Ez a makrogazdasági összefüggés valószínűleg megfogalmazódott az új kormány politikájának az összeállításakor. Hogy ezt mennyire lehet kivitelezni, az egy külön kérdés, de valószínűleg a dolgok így függnek össze. Nem feltétlenül mindig tudatos kommunikációval, de a nem tudatos kommunikáció mögött is vannak

Műsorvezető: - Igen, ez érdekes, amit mondasz, mert én is gondolkodtam ilyesmin, de ugye hát az más tészta, hogy még elemzőt nem láttam, aki azt fehéren-feketén ki tudta volna mutatni, hogy ezt olcsón és hatékonyan hogy lehet megcsinálni ezt a konverziót. Tehát azt nem tudom, hogy nekik van-e valami a zsebben, tarsolyban valami speciális elképzelés. Reméljük a legjobbakat. Na de nem ezért jöttél. Miért jöttél?

Alpek István: - Így van. Azért jöttem, hogy bejelentsem elsőként a Radio Caféban, hogy a Magyarországon működő JEREMIE kockázati tőkealapok közül elsőként a Primus Capital hozott befektetési döntést, amelynek keretében két rendkívül innovatív vállalkozásba több mint ötszáz millió forint tőkét fog elhelyezni. Ez a kockázati tőkebefektetés a korai szakaszú innovatív vállalkozások gyors növekedését és elsősorban magyarországi piacokon való megjelenését és sikerét fogja szolgálni, és büszkék vagyunk arra, hogy mint ahogy az elmúlt négy-öt évben is, a szinte egyedüliként kis és középméretű vállalkozásokat finanszíroztunk kockázati tőkével, most is elsőként tesszük meg ezt a lépést.

Műsorvezető: - Jó, akkor megvolt a gyorshírünk. Ennek két részét kellene kifejtenünk egy kicsit bővebben, mondjuk egy olyan másfél percben, mert utána jön a devizablokkunk. Egyrészt a JEREMIE-programról egy pár szót hogyha hallanánk, illetve hallhatnának a hallgatók, akik nem annyira jártasak ebben, a másik pedig a kockázati tőkéről és a kockázati tőkésről, hogy ő mit csinál.

Alpek István: - A JEREMIE-program röviden magántőke és Európai Uniós források kombinációjával létrejött magánbefektetési alapok, amelyek piaci feltételek mellett fektetnek be olyan gyorsan növekvő vállalkozásokba, ahol az átlagot meghaladó hozamot szeretnének realizálni úgy, hogy ezért cserébe ellentétben egy bankhitellel, nem egy fedezet mellett nyújtott pénzforrást adnak, hanem gyakorlatilag ingatlan és eszközfedezet nélkül, tőkebefektetést végeznek ezen gyorsan növekvő vállalkozásokba. Ezzel már részben meg is határoztuk a kockázati tőkének legalábbis a növekvő vállalkozásokat finanszírozó kockázati tőkének a fogalmát is.

Műsorvezető: - Még egy kérdés akkor ehhez, hogy van itt, ugye itt a piaci finanszírozásról beszélünk alapvetően, vagy tőkebefektetésről, hol van itt az EU?

Alpek István: - Az alapok tőkéjének jellemzően 65-70 százalékát EU-s visszafizetendő, és megtérülésre számító forrás biztosítja, és a maradék 30-35 százalék jön magánbefektetőkből, elsősorban külföldi, részben pedig magyarországi magánbefektetőktől.

Műsorvezető: - Na akkor ez így tiszta.

Műsorvezető: - Folytatjuk a beszélgetést Alpek Istvánnal, a Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetési igazgatójával, mégpedig azzal, amit kérdeztetek, de említettük, hogy nem lehet nevén nevezni a két társaságot, aki hát kockázati tőkeforráshoz jutott itt a JEREMIE-program keretében. Ellenben azt el lehet mondani, hogy mivel foglalkoznak és esetleg a korábbi, hogyha vannak a Primusnak olyan befektetései, amit meg lehet említeni, akkor arról váltsunk pár szót, meg arról, hogy ugye említetted, hogy a JEREMIE úgy működik, hogy van egy EU-s része a kockázati tőkealapnak, amit betesz az EU forrásként, a másik része kockázati tőkések által összeadott összeg. Tehát hogy kik azok a befektetők, akik részt vesznek, majd akkor egy második kört pedig bonyolítsunk úgy, hogy kik azok, mely cégek azok, akik pályázhatnak vagy akiknek érdemes ilyen kockázati tőketársasághoz fordulni, hogy esetleg befektetőként azok megjelenjenek és segítsék a cég fejlődését. Tehát akkor visszatérve az első kérdésre, és arra, hogy konkrétan mivel foglalkozik ez a két társaság, aki elnyerte ezt a befektetési lehetőséget, illetve megkapta?

Alpek István (befektetési igazgató, Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.): - A két társaság közül az egyik az technológiát fejleszt, és gyakorlatilag egy szabadalmaztatott technológiát alakít ki, gyógyászati eszközöket fejleszt, ami Magyarországon különösen erős iparágnak bizonyul a 70-80-as évek erős háttere után. Ez egy olyan terület, ahol a magyarországi piac rendkívül kicsi, tehát ha valaki itt egy akár középméretű céget szeretne felépíteni, azonnal legalább európai piacra ki kell, hogy lépjen. Ennek a cégnek ez már sikerült, termékeinek 90 százalékát külföldön értékesíti, elsősorban Európában, de adnak el Egyesült Államokban is és az ázsiai piacokon is. A saját szűk szegmensén belül a világ öt vezető gyártójának az egyike, ez egy olyan terület a gyógyászati eszközök között, ami az egyik utolsó olyan terület, ahol még kézzel történt a vizsgálatok végzése, és ezt digitalizálták a digitalizálás összes előnyével együtt, ami azt jelenti, hogy távdiagnosztikával lehet innentől ezeket a vizsgálatokat használni, teljesen eltérő földrészen tudnak véleményt mondani ugyanarról a mintáról, mint amit eddig csak egy adott helyen, egy adott laboratóriumban, egy adott kórházban tudtak feldolgozni, értelmezni, vizsgálni.

Műsorvezető: - Na hát ez szenzációs tényleg. A másik társaság?

Alpek István: - A másik társaság meglevő technológiákat kombinált össze, és egy új üzleti modellel hasznosította, és ez önmagában egyébként a két cég rendkívül jó példa arra, hogy egyrészről arra, hogy egyrészről nyilván új találmányokat és új innovatív ötleteket is finanszíroz kockázati tőke, másrészről pedig nem kell feltétlenül mindig találmány ahhoz, hogy egy innovatív cég jöjjön létre. Lehet az is, hogy meglévő technológiákat kombinálunk össze új üzleti módszerekkel, Egyesült Államokban már létezik ez az új üzleti módszer, Európában, de főleg Kelet-Európában senki nem csinálja, ami azt jelenti, hogy itt most egy távmunka segítségével hoznak létre olyan magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat, amelyeket eddig csak napi nyolc órában a cég telephelyén foglalkoztatott szakemberek voltak képesek megtenni, és ennek a technológiai hátterét rakták össze egy rendkívül innovatív és rendkívül jól felkészült csapat. Még egy dolgot ki kell hangsúlyoznom, ami közös mind a két cégben, a legfontosabb ismérv mind a két cégben. A legfontosabb ismérv mind a két cégben az, hogy nagyon erős menedzsmentet találtunk és ez az egyik legfontosabb döntési pont egy kockázati tőkebefektetés megtörténtekor.

Műsorvezető: - Tehát nemcsak az ő esetükben, hanem általában véve is úgy működik a kockázati tőketársaság vagy alap, hogy ezt nagyon nagyon szem előtt kíséri, hogy milyen a menedzsment.

Alpek István: - Így van, persze nagyon fontos az is, hogy milyen iparágban milyen termékkel, szolgáltatással szeretnének megjelenni és annak milyen jövőbeni növekedése várható, de ennél talán még fontosabb az, hogy ezt milyen menedzsmenttel szeretnék végezni úgy szakmailag, mint pedig gazdasági felkészültség tekintetében mennyire erős a menedzsment.

Műsorvezető: - Milyen befektetéseitek voltak még a múltba, csakhogy megágyazzunk a következő körnek, hogy kik azok, akik esetleg igénybe vehetnek ilyesmit?

Alpek István: - 2004 óta több befektetése is volt a korábbi alapoknak, az ezt megelőző Primus I. és Primus II.-es alapoknak, ezek között fel lehet sorolni például a technológiai találmányra, intelligens kamerarendszerekre alapuló céget, az Inteliót, amely idén megkapta azt a díjat, amely a leginnovatívabb vállalkozásoknak egy bizonyos termék kifejlesztéséért jár, innovációs nagydíjat. Ez a cég ezt az intelligens kamerarendszert egyrészről biztonsági célokra használja, tehát a kamerába telepített intelligencia képes felismerni ha otthagynak egy csomagot például egy repülőtéren és az rendkívüli eseményként riaszt a biztonsági szolgálat számára, illetve a másodlagos felhasználás, ami most különösen erősnek tűnik, ez pedig az, hogy olyan digitális marketingeszközök, billboardok, tv-falak, amelyekhez ezt a kamerát telepítik, képesek felismerni az előttük elhaladók profilját, nemét, életkorát elsősorban, és ennek a profilnak megfelelő reklámokat tudnak azonnal közvetíteni, és a világ ugye egyre inkább a személyre szabott reklámok irányába megy, ezt úgy tűnik, hogy rendkívül jó módon szeretik a felhasználók és nagyon nagy érdeklődés mutatkozik ez iránt a szolgáltatás iránt is. Ezen kívül befektettünk még internetes vállalkozásba, amely szintén saját szegmensében az egyik piacvezető Magyarországon egy portálkészítő vállalkozás, de ugyanakkor meg van az az angol nyelvű programmagazin is, ami a nulláról indulva most szintén a programmagazinok között a piacvezető, és egy rendkívül erős kis csapattal egy nagyon jó szegmensben felépített egy jó kis céget.

Műsorvezető: - Akkor már csak a befektetők maradtak, hogy ők kik. Mert hogy megvoltak az alanyok, akik elnyernek ilyen támogatást, vagy hát nem támogatást, de ez piaci alapú finanszírozás, tehát egy befektetést, de ugye ki az a magánrész, aki az EU-s forrásokon kívül, tehát itt is működik ilyen alapok alapja esetleg, vagy magánszemélyek, hogy hogy néz ez ki?

Alpek István: - A 6,2 milliárdos alap méretnek közel egyharmadát magánbefektetők tették össze, ennek nagyobbik része amerikai befektetőktől származik, ott elsősorban kisebb alapoktól, a gazdagabb magánszemélyektől, illetve az ő vagyonukat kezelő trustoktól jöttek a befektetések. Van magyar befektetőnk is, úgy magánszemély, mint vállalkozás, illetve egy nagyon jelentős forrást kaptunk az Aegon vagyonkezelőtől, aki az Aegon Nyugdíjpénztárból fektetett be az alapba, egyik elsőként egyébként a magyarországi vagyonkezelők közül, akik kockázati tőkébe fektettek be.

Műsorvezető: - Arról lesz most szó, hogy egy ilyen kockázati tőkealap milyen kritériumok mentén dönt befektetésről. Tehát magyarul milyen cégek azok, akik megpályázhatnak egy ilyen alapnál esetleg egy jövőbeni tőkebefektetést.

Alpek István: - Több tényezőt vizsgálunk, a legelső az az, hogy az a cégvezető, vagy cégtulajdonos, aki kockázati tőkét szeretne bevonni, az rendelkezzen egy olyan innovatív vagy technológiai megoldással, vagy üzleti modellel, ami az átlagnál jelentősebb, gyorsabb növekedést képes előállítani viszonylag jó valószínűséggel. Ez az egyik kulcsfeltétel. A másik, hogy legyen erős menedzsmentcsapat, aki Magyarországon ebben a cégméretben jellemzően megegyezik a tulajdonosi gárdával, de az sem baj, ha eltér. A harmadik az, hogy legyenek tiszta, világos, üzleti tervek és azok racionális megközelítésben egy jó megtérülést tudjanak mutatni a kockázati tőkés számára, legyen transzparens a működése a cégnek, ami ebben a cégméretben esetenként kihívás elé állítja a cégtulajdonosokat, illetve még egy nagyon fontos kritérium van, ez a méret, a tőkebefektetés mérete, amit várnak a kockázati tőkétől. Jellemzően a Magyarországon működő hozzánk hasonló méretű alapok százmillió forinttól felfelé körülbelül olyan egymilliárd forintig végeznek befektetéseket egy adott cégbe. Tehát ez az a tőkeigény, amit jellemzően a Magyarországon működő, ebben a szektorban, vagy ebben a gyors növekedésű vállalkozásokat finanszírozó szegmensében a kockázati tőkének ki tudunk szolgálni. Itt nyilván nem beszélünk azokról az alapokról, amelyek már a private equity-ben, magántőkében mozogva ennél jóval nagyobb befektetéseket végeznek. Ott már jellemzően cégátstrukturálásokat, kivásárlásokat végeznek, de az egy külön szakma, egy külön iparág.

Műsorvezető: - Hát így hallva ezeket a kritériumokat, meg múltkor találkoztam is valami hasonló tartalmú felméréssel, hogy azért ez nem egy egyszerű művelet, mármint megtalálni ezeket a cégeket, szerintem a világban is nehéz, de Magyarországon speciálisan.

Alpek István: - Így van, ez a világon mindenhol egy gyöngyhalászatra hasonlít leginkább, ahol száz átvizsgált cégből egy-kettő az, aki az összes kritériumnak megfelel, és kialakul az az együttállása a cégtulajdonosok szándékának, a cégvezetők szándékának, illetve ez egybeesik ez a szándék a kockázati tőkebefektető szándékával is, és egy racionális kockázat vállalása mellett egy jó hozam kecsegtetése mellett a befektető úgy dönt ennek a folyamatnak, ez általában egy három-hat hónapos folyamat, amelynek a végén megszületik az a döntés, hogy igen, befektetünk, és akkor több éven keresztül kvázi egy érdekházasságot kötünk, és együtt növesztjük a céget, ahol a kockázati tőkés remélhetőleg jóval több hozzáadott értéket tesz hozzá a céghez, mint csak a pénzét, behozza a kapcsolatrendszereit, behozza a tapasztalatait, behozza a cégfejlesztésben végzett eddigi munkáját, illetve azt, hogy a cég a befektetési folyamat végén, amikor eladásra kerül a cég, akkor egy olyan tapasztalt partner ül a cégtulajdonos, a cégalapító mellett, aki évente több ilyen cégeladást végez és remélhetőleg ez arra indikálja a tranzakciót, hogy a lehető legjobb hozammal szálljon ki úgy a cégtulajdonos is, és ő is tudja maximalizálni a megtérülését, mind pedig a kockázati tőkebefektető.

Műsorvezető: - Ez hogy zajlik, csak nagyon gyorsan, ez a kiszállás? Mert Amerikában ugye viszonylag egyszerűbb a mechanizmus, ott elég sok ilyen társaság a tőzsdére megy, ott ki lehet pattintani a jónépnek, nagyközönségnek és ugye az alap ki tud szállni gyakorlatilag egy tőzsdei ügylet keretében. Ez a konzervatív módozata ennek hogy néz ki? Tehát kinek lehet eladni ezt a részt?

Alpek István: - Csak halkan megjegyzem, hogy Amerikában is a cégek nagy része azért magántranzakció keretében kerül eladásra, nyilván a sajtó elsősorban a tőzsdei tranzakciókra figyel fel, de száz tranzakcióból ott is kevesebb, mint tíz jut el a tőzsdére, de Magyarországon ez az arányszám messze ez alatt van, talán egyet sem éri el statisztikailag, vagy egy környékén jár. Magyarországon elsősorban az adott szakmában egyébként erős beágyazottsággal rendelkező első három-öt szereplő az, akinek az érdeklődését felkeltheti egy új, innovatív technológiával vagy üzleti modellel működő vállalkozás. Tudja azt, hogy ennek a kifejlesztése neki több évbe és ennél jóval jelentősebb összegbe kerülne, és ebben az esetben akkor ezeket megkeresve és ezeket szisztematikusan körbejárva és felépítve egy eladási tranzakciót, ahol megversenyeztetjük ezeket a potenciális érdeklődőket, ennek a versenyeztetésnek a végén alakul ki az a legjobb ár, amit a piac tud fizetni adott pillanatban ezért az innovatív vállalkozásért.

Műsorvezető: - Jó, köszönjük szépen, egy kicsit világosabban látunk kockázati tőke témában.

Alpek István: - Én is köszönöm.

forrás: Radio Café - 2010.06.04