Uniós visszatérítendő támogatások

Apróra váltva

2010. március 25.

KISVÁLLALKOZÓI HITELEZÉS Bár több bank leállította a kisebb cégek hitelezését, más forrásból az érintettek továbbra is hozzájuthatnak olcsó pénzhez. Egyelőre azonban a kuncsaftok is óvatosak az eladósodásban.

Rémtörténetet rémtörténet követ, amikor a válságban szerzett banki tapasztalataikról mesélnek a kisvállalkozók. Sokuk bankja egyik pillanatról a másikra felmondta az alig egy évvel korábban még szinte ajándékként adott folyószámlahiteleket, mások csak úgy juthattak volna áthidaló kölcsönhöz, ha cserébe ugyanakkora betétet helyeznek el.
A pénzintézetek képviselői eközben azt bizonygatják, hogy nem fagytak be teljesen a pénzcsapok: "a kereskedelmi bankok a válság mélypontjának számító 2009-es esztendőben több mint 660 ezer hitelszerződést kötöttek a kis- és középvállalkozásokkal, több mint kétszer annyit, mint egy évvel korábban" - állt ki a tagintézmények mellett a HVG-nek nyilatkozva Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség tanácsadója. Elismerte ugyanakkor, hogy a látványos ugrást (lásd grafikonunkat) részben az magyarázza, hogy a nagyon rövid lejáratú, 30-60 napos hitelkeretek éven belüli megújítása is új szerződésnek számít. Márpedig a válság óta jellemző, hogy a bankok nem kötelezik el magukat hosszú távra, hanem hónapról hónapra felülvizsgálják a meglévő egy-három hónapos hitelkereteket.
A legtöbben a CIB Bank és a Raiffeisen Bank hitelszigorítását kritizálták, utóbbitól már az a vállalkozás sem kap euróalapú forgóeszközhitelt, amely 80 százalékban exportál. "Lesz honnan átcsábítani ügyfeleket" - osztotta meg reményeit a HVG-vel Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója. A német tulajdonban levő pénzintézet, amely a válságban sem állította le a hitelezést, 2010-ben már 25-30 százalékos bővítést tervez a kis- és középvállalkozások hitelezésében, igaz, csak az évi 150 millió forintnál nagyobb árbevételű ügyfélkörben.
A banki forrás nélkül maradó mikrovállalkozások számára a folyószámlahitelt egy plasztiklappal ötvöző Széchenyi-kártya a kézenfekvő megoldás. Tavaly a kártyagazda Ka-VOSZ Pénzügyi Zrt. adatai szerint 17 500 kártyát bocsátottak ki a pénzintézetek (e számba beleértendő a hitelkeret-megújításoké is), az egy évvel korábbinál háromszázzal, a 2006-osnál pedig 3 ezerrel kevesebbet. Esztendők óta csökken az év végén fennálló Széchenyi-kártyás hitelállomány is, tavaly 147 milliárdra esett a 2005. évi 151 milliárdról. A visszaesést nemcsak a hitelképtelen vállalkozások szaporodása okozza, hanem az is, hogy néhány pénzintézet, mint az OTP Bank és az MKB Bank, szigorított a hitelbírálaton, akik pedig nem partnerei a Ka-VOSZ-nak, azok nem ajánlják ügyfeleiknek a kártyát.
Az átmeneti likviditási problémák hathatós ellenszerének tartja viszont a Széchenyi-kártyát a Magyarországi Volksbank Zrt. "Tavaly 550-nel több Széchenyi-kártyát adtunk ki, mint egy évvel korábban, és csaknem 4 milliárd forinttal növeltük az engedélyezett hitelkeretet is" - számolt be a HVG-nek eredményeikről Kiss Zoltán, a Volksbank vezérigazgató-helyettese. Szerinte az idén még fenntartott - 10 millió forintos hitelig érvényes - 1 százalékpontos állami kamattámogatásnak köszönhetően évi 10 százalékosnál kisebb kamattal ketyegő Széchenyi-kártya kiemelkedően kedvező a forintalapú folyószámlahitelek között, de még az euróalapú változattal is versenyképes. Vannak azonban kritikusai is a kártyának. Szerintük e konstrukció a hitelkerettel párhuzamosan növekvő, 15-160 ezer forintos éves díja miatt mégiscsak drága, s ezért stagnál évek óta 20 ezer körül az év végi kártya-, illetve hitelkeretszám.
A Volksbanknál is elismerik, hogy olcsóbb forrást is találnak a mikro-, kis- és középvállalkozások. Az Új Magyarország vállalkozói program keretében elérhető forintalapú hiteleket például rendkívül alacsony, évi 6 százalékosnál is kisebb kamattal nyújtja a bank. Bár a mikrohitel csak fejlesztési célú beruházásra és az ahhoz kapcsolódó készletfinanszírozásra vagy forgóeszköz-bővítésre igényelhető, előnye a Széchenyi-kártyával szemben, hogy nemcsak a legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkező vállalkozások kérhetik, hanem a teljesen kezdők is. Ennek ellenére nem túl népszerű a kisebb cégek beindítására szánt, 2007 végén elindított uniós finanszírozású hitel- és tőkeprogram. A 200 milliárd forintos keretből 2008 végéig 25 milliárd forintot kellett volna kihelyezni, de 5 milliárdot sem sikerült. Még 2010 márciusában is csak 22 milliárd forintnál tartottak, ahogy arról Benke Ákos, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) vezérigazgatója beszámolt nemrégiben egy konferencián. Benke azonban reméli, hogy az idei év áttörést hozhat. Optimizmusát többek között arra alapozza, hogy az MV Zrt. kidolgozott egy új kishitel-programot, ami április elsején indul. Ennek keretében a kis cégek maximum 50 millió forintos hitelt igényelhetnek, s ez a nagyságrend már valószínűleg felkelti a bankok érdeklődését is. A 10 millió forintig adható mikrohitel ugyanis lényegében hidegen hagyta a nagyobb pénzintézeteket, csak a K&H és a Volksbank ügyfelei jutottak összesen százmilliós nagyságrendű összeghez. Mindeközben a legaktívabb kihelyező MiFin Mikrofinanszírozó Pénzügyi Zrt.-től több mint ezer kuncsaft összesen 5,5 milliárd forintnyi mikrohitelt vett fel, s néhány régiós vállalkozásfejlesztési alapítvány is majdnem 1 milliárd forintos portfóliót hozott össze.
Szinte teljesen kimaradtak eddig a mikrohitelezésből a szlogenjük szerint a helyi kisvállalkozásokat szolgáló takarékszövetkezetek. Fiaskójukat egy számítástechnikai fejlesztés elmaradása okozza. A hitelek kezelését segítő szoftvert azonban, egyéves késés után, már teszteli a Takinfo Kft., így siker esetén néhány hónapon belül a takarékok 600 fiókos hálózata is bekapcsolódhat a mikrohitelezésbe. A vidéki pénzintézetek beindulása azért is fontos lenne, mert néhány hete pontosították a mikrohitelre jogosult agrárvállalkozások körét. Bár az elsődleges mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez továbbra sem jár a mikrohitel, a feldolgozás korszerűsítéséhez, gépesítéséhez már igényelhető.
"Olyan ötletekkel találkoztunk, amelyek garantálják, hogy néhány milliós olcsó hitellel tízmilliókkal növelhető az árbevétel" - magyarázta a HVG-nek Karacs Zoltán, a Magyar Záloghitel Zrt. igazgatósági elnöke, miért lát fantáziát a mikrohitelezésben. A korábban csak ingatlanfedezetű kölcsönöket nyújtó pénzügyi vállalkozástól tavaly ősz óta mintegy száz kisvállalkozó vett már fel csaknem 800 millió forintot, kockázatuktól függően évi 3-8,5 százalékos kamattal, 10 éves lejáratra. Szeptemberre már havi száz hitelszerződést szeretne kötni a Záloghitel Zrt., egyelőre azonban a kisvállalkozók is óvatosak, a jóváhagyott hiteleket sem mindig veszik fel.
Az igénylők háromnegyede boltok berendezéséhez, készletvásárláshoz, szállító- és csomagológépek beszerzéséhez, valamint különféle szolgáltatásokhoz, elsősorban kisebb vendéglők, szépségszalonok, fodrászatok nyitásához kéri a hitelt. A hitelfelvevő kis- és középvállalkozások között kevés az exportra is termelő, de vannak soraikban nagy jövőt ígérő mikroelektronikai és mikrooptikai cégek is.
 

forrás: HVG - 2010.03.25.