A pályázat lehet a kiút
2010. május 11.
Van kiút! Ezzel a címmel rendezett a napokban Szolnokon konferenciát a kis- és középvállalkozásoknak a Világgazdaság és a megyei kereskedelmi és iparkamara.
Az érdeklődők hallhattak a gazdasági és vidékfejlesztési forrásokról, de tanácsokat kaphattak a sikeres pályázatokhoz is.
- Nem szabad kapkodni a pályázatoknál. A kiírások egymást követeik, így ha az egyikről lemarad egy vállalkozás, lesz másik - fogalmazta meg a legfontosabb tanácsként Semperger Kinga, egy pályázatírással foglalkozó cég ügyvezetője. A szakember elmondta: a sikeres pályázatokhoz is legfontosabb az ötlet. Azt azonban projektté kell fejleszteni, ehhez azonban legalább 1-1,5 hónap kell. A kész pályázatot pedig benyújtás előtt jó, ha más is átnézi. Így ugyanis kiszűrhető az olyan gyakori hiba, mint egy rosszul kinyomtatott oldal, vagy egy elmaradt aláírás.
S hogy mire lehet pályázni? Az elmúlt időszakban a tisztán hazai forrású pályázatok száma csökkent. Ez főleg a munkahely teremtő és megtartó pályázatokra szűkült. A hazai forrásokat ugyanis leköti az uniós pályázatok társfinanszírozása. Ezek két nagy programban összpontosulnak: a regionális és az ágazati kiírásokat összefogó Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programba (ÚMVP). Az utóbbira azonban csak azok a vállalkozások pályázhatnak, amelyek fő tevékenysége az agráriumhoz kötődik, vagy abból származik árbevételük legalább 51 százaléka.
Az Európai Unió kiemelt támogatási területe a vidékfejlesztés. A 2013-ig rendelkezésre álló források 30 százalékát használta fel az ország - fejtette ki a Mezőgazdasági Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Maácz Miklós elmondta: 2007 és 2009 között 51 ezer mezőgazdasági termelővel léptek kapcsolatba. A legsikeresebb kiírások a gépvásárlásokat, valamint az állattartó telepek korszerűsítését támogató pályázatok voltak. Kezdetben nagy érdeklődés kísérte az energianövények telepítéséről szóló pályázatokat is. Ám ez alábbhagyott, mert a vállalkozások még nem látják a beruházások megtérülését.
A beruházások fedezetének azonban csak egyik részét biztosítják a pályázatok. A másik része az önerő, mely részben lehet hitel is. A hazai kis- és közepes cégeknek azonban egyszerre jelent problémát a kamat és a fedezet hiánya - emelte ki a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgató-helyettese. Bátora László éppen ezért az uniós vállalkozói hitelekre hívta fel a figyelmet, melyek b-8 százalékos kamattal elérhetőek. A fedezethiány orvoslására pedig a kezességvállalási programot emelte ki, mely a kölcsön 80 százalékára kínál biztosítékot. Mindezek célja, hogy azok a vállalkozások is előbb utóbb "bankképesek" legyenek, amelyek még nem azok.
Idén már növekedéssel számol az iparkamara
A MEGYÉBEN az ipari termelés idén 4-5 százalékkal növekedhet, vélte Sziráki András. A kereskedelmi és iparkamara megyei elnöke kiemelte, hogy a termelés bővülése az országban itt a legnagyobb. Az egy főre eső gazdasági teljesítményben is immár a megyék rangsorának első harmadába került Jász-Nagykun-Szolnok. Ez annak tudható be, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult a megyébe a termelési szerkezet. Húzóágazat lett a feldolgozóipar, és a mezőgazdasági gépgyártásnak pedig ismét térségünk a hazai központja. PROBLÉMÁT jelent ugyanakkor, hogy nagyok a különbségek a kistérségek között. Az előállított új érték 80 százaléka Szolnok és Jászberény környékére összpontosul Alacsony, mindössze 46 százalékos a foglalkoztatottság is. A leszakadó kistérségekben nagyon fontos lenne két-három nagybefektető letelepítése.
forrás: Új Néplap
