Uniós visszatérítendő támogatások

Forrásverseny

2010. január 14.

A PSZÁF engedélyétől függ, hogy a hazai kis- és középvállalkozások többévi huzavona után mikor juthatnak végre a nagyrészt uniós forrásból származó kockázati tőkéhez.

Alig fogynak a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozására 2007-ben elkülönített uniós fejlesztési források. Az EU Jeremie nevű alapcsaládjából származó 200 milliárd forintnak csak az egytizede talált gazdára a tavalyi év végéig. Az alacsony arányt Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter azzal indokolta a múlt pénteki kormányszóvivői tájékoztatón, hogy válság idején a vállalatok nem hitelt vesznek fel, inkább költséget takarítanak meg. Ugyanakkor vannak kisebb cégek, amelyek most is igényelnének forrást fejlesztéseikhez, ám hitelben nem igazán reménykedhetnek. Nincs ugyanis a bankok számára meggyőzően hosszú gazdálkodási múltjuk vagy a visszafizetés biztosítékát jelentő eszközeik, a tőkeszükségletük pedig nem éri el a tőzsdei vagy azon kívüli befektetők ingerküszöbét.
Az ilyen, ötévesnél nem régebbi, másfél milliárd forint alatti éves nettó árbevételű, jellemzően innovációval, kutatással-fejlesztéssel, informatikával foglalkozó kis- és középvállalkozások számára lehetne megoldás a Jeremie kockázatitőke-programja - ha végre beindulna. A botrányokkal tarkított állami előkészítés miatt évekbe telt, míg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tavaly októberben kiválasztotta azt a nyolc céget (lásd táblázatunkat), amelyek közvetítésével a többségében uniós forrás kockázatitőke-alapokat képezve eljuthat majd a cégekhez. Ezen alapok tőkéjének 70 százalékát az EU és a magyar állam adja (85:15 százalékos arányban), a fennmaradó összeg magánbefektetőktől érkezik.
A kockázati tőkét kezelő alapok tíz évre jönnek létre, s a bennük összegyűlt összes pénz befektetéséről az alap kezelőinek legkésőbb 2013. december 31-éig kell dönteniük. Amelyik alapkezelő ezt elmulasztja, azt az állam leválthatja. Ugyanígy járhat el, ha menet közben bármikor úgy ítéli meg, hogy az alapkezelő nem jól vagy nem szabályosan végzi a munkáját. A leváltás lehetőségéről éles vita alakult ki a kiválasztott nyolc közvetítő és az NFÜ között, ami a program újabb csúszásával fenyegetett. Az alapkezelők sérelmezték, hogy az állam az alap magánbefektetőinek megkérdezése nélkül köthetne útilaput a talpukra. Végül az a kompromisszum született, hogy ehhez a kisebbségi tulajdonosok beleegyezése is szükséges. Váltás esetén az NFÜ először a programban szereplő többi alapkezelő közül próbálja kiválasztani az új gazdát. Ha kosarat kap, akkor nyilvános pályázatot ír ki, s ha ekkor sem jár sikerrel, végelszámolja az alapot.
A vitás kérdések rendezése után az NFÜ által kiválasztott nyolc cég tavaly karácsony előtt aláírta a szerződést a kockázatitőke-alapok kezeléséről a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-vel, így már csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélye kell az induláshoz. Az alapkezelők arra számítanak, január vége felé megkaphatják a zöld jelzést. További néhány hetet vehet majd igénybe az alapok lejegyzése, ami azt jelenti, hogy leghamarabb február végétől áramolhat majd a forrás a vállalkozásokhoz.
Utóbbiak máris bombázzák kéréseikkel az alapkezelőket, van olyan cég, amelynek a képviselője többüknél is járt. "Nagy az érdeklődés, vannak is már előrehaladott állapotban lévő tárgyalásaink" - tájékoztatta a HVG-t Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge"s-NV tulajdonosa. "Jó, ha minden tizedik projektelképzelés megvalósítható lesz" - hűti le a kedélyeket Erdei Sándor, a DBH vezérigazgatója. Sok kis cég ugyanis nincs tisztában a kockázati tőke és a hitel közötti különbségekkel. Előbbit a tulajdonosa azzal a céllal bocsátja a forrásra szoruló cég rendelkezésére, hogy 3-6 év múlva, évi 20-25 százalékos haszonnal növelten visszakapja a pénzét úgy, hogy részesedését a menedzsmentnek vagy egy másik befektetőnek értékesíti. A minél magasabb hozam reményében a kockázati tőkés szakmai segítséget is hajlandó nyújtani, például tapasztalt vezetőt delegál a cég élére, vagy megosztja vele üzleti kapcsolatait. Az EU a magyar állampapírhozamokhoz igazítja saját minimális profitelvárását, ez most évi 7 százalék.
Az alapok elsősorban aszerint szelektálnak majd a forrásért folyamodók között, hogy mennyire átlátható a működésük, milyenek az üzleti terveik, a menedzsmentjük, és vannak-e ígéretes projektjeik. A mintegy 45 milliárd forintos összeg kihelyezéséért éles verseny várható az alapok között, hiszen a HVG kérdésére a közép-magyarországi régión kívüli területeken való működésre jogosítványt szerző hét alapkezelő csaknem ugyanazokat az ágazatokat nevezte meg finanszírozási célként: a biotechnológiát, a kutatás-fejlesztést, a megújuló energiát, a környezetvédelmet, az informatikát és az egészségügyet. Csak a közép-magyarországi régió finanszírozására egyedüliként megbízást elnyerő Etalon Zrt.-nek nincs konkurense. Az alapvetően gyógyászati segédeszközöket gyártó, új technológiájú ipari alapanyagokat előállító és infotechnológiával foglalkozó cégek finanszírozását célul kitűző Etalon abban is különbözik társaitól, hogy alapjának mind a 4 milliárd forintját az EU és a magyar állam dobja össze.
Az alapkezelők nem tartanak attól, hogy nyakukon marad valamennyi pénz a 2013 végi határidő lejártakor. "A verseny csak eleinte lesz nagy, amíg ki nem alakul, ki melyik ágazatban működik jobban" - véli Futó Gábor, a Finext Startup résztulajdonosa. Szerinte a rendkívül innovatív informatikai ágazatban például elsősorban az számít, ki tudja a leggyorsabban odaadni a forrást. Bruckner Zoltán, a Primus Capital első embere azt is választási szempontnak tartja, hogy az alap mekkora tulajdonrészt és milyen kisebbségi jogosítványokat kér az általa finanszírozott cégben. Sokat nyomhat a latban, hogy a Primus, a Central-Fund és az Etalon mögött álló Euroventures az utóbbi években egy sor sikeres kockázatitőke-befektetést hajtott végre. A DBH és a Finext mellett pedig az szólhat, hogy technológiai inkubátor- és szolgáltatóházaikban infrastruktúrát és menedzsmentszolgáltatásokat is kínálnak. A Portfolion előnyeként az említhető, hogy az OTP Bank áll mögötte, amelynek nemcsak hatalmas adatbázisa válhat ily módon elérhetővé, hanem szükség esetén hitelt is nyújthat.
 

Forrás: HVG