Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt
Uniós visszatérítendő támogatások
KKV-k: olcsó megoldás lehet a kockázati tőke
2010. július 27.
Magyarországon még nem nevezhető kiemelkedő jelentőségűnek a kockázati tőke szerepe a vállalatok finanszírozásában, pedig hitelszűke idején megfontolandó megoldás - hívja fel a figyelmet a DLA Piper.
A kockázati tőkebevonás jelentőségét a közeljövőben kedvezően befolyásolhatja - az ország-kockázat remélhető csökkenésén túl - az uniós forrásból támogatott Jeremie ("Közös európai források a kis- és középvállalkozásoknak", azaz "Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises") program befektetéseinek egyre nagyobb száma, illetve az a tény, hogy egyelőre nem érzékelhető érdemi pozitív változás a bankok hitelezési inaktivitásában. A magyar kkv-knak pedig az elérhető finanszírozáson túl külföldi kapcsolatrendszerre és hatékony menedzsment-módszerekre is szüksége van a megerősödéshez, amit a kockázati tőkebefektető szerencsés esetben szintén biztosítani tud.
A pénzügyi válság hatására a legtöbb hazai hitelintézet drasztikusan korlátozta hitelezési tevékenységét a kkv-k, különösen az induló (start-up) vállalkozások körében. Ennek ellenére a magán- és kockázati tőke szektor Magyarországon egyelőre ilyen hitelfinanszírozási környezetben sem nevezhető kiemelkedő jelentőségűnek, ugyanakkor regionális összehasonlításban fejletlennek sem. Hazánkban a kockázati és magántőke-befektetések GDP-hez viszonyított aránya 0,4% körül van, amely magasabb érték a közép-kelet európai 0,2%-nál, sőt valamivel meghaladja az európai átlagot is. Látni kell azonban, hogy a hazai kockázati tőketranzakciók értékeloszlása az elmúlt években nagyon egyenetlen volt: a relatív kedvező GDP-arány néhány kiemelkedően nagy volumenű kockázati tőketranzakciónak volt betudható, míg a start-up vállalkozásokba történő tőkebefektetések az összes tőkebefektetés értékének kevesebb mint fél százalékát tették ki.
„A szektor fejlődését pozitívan befolyásolhatja az idén beindult Jeremie-alapok tevékenysége, e körben ugyanis növelheti a befektetési kedvet, hogy a program keretében nemcsak az elsődleges kedvezményezettnek minősülő kkv-k, hanem a szektor egésze, azon belül pedig elsősorban a kockázati társbefektetők is támogatásban részesülhetnek a befektetői kockázatok mérséklésére, illetve a befektetők által realizálható többlethozamok elősegítése révén” - hangsúlyozta Nemescsói András, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda partnere. program érzékelhetően pozitív hatása azonban többek között azt is feltételezi, hogy az állami oldal - amelyik a Jeremie-alapok működésében, befektetési döntéseinek meghozatalában semmilyen formában nem vehet részt - hatékony ellenőrzési mechanizmust működtessen az alapokban rendelkezésre álló forrásoknak a program céljaival összhangban álló felhasználása érdekében. Látványos előrelépést azonban még így sem önmagában a Jeremie-programtól kell várni, hanem valódi áttörést feltehetően csak a gazdasági környezet tartós konszolidálása, az országkockázat további csökkenése” [1][2]