Uniós visszatérítendő támogatások

8 alapkezelővel kötötték meg a szerződést

2010. február 08.

Beszélgetés Benke Ákossal, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatójával a KlubRádióban

Berecz Anna (műsorvezető): - A stúdió vendége Benke Ákos, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója, jó napot kívánok!

Benke Ákos (vezérigazgató, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.): - Jó napot kívánok!

Műsorvezető: - Az úgynevezett JEREMIE, vagyis kockázati tőkeprogram közreműködő szervezete az MV Zrt. Legutóbb akkor beszélgettünk ebben a stúdióban, amikor tavaly nyáron eredménytelenné nyilvánította az NFÜ az első ilyen jellegű pályázatot, tehát az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram alapkezelők számára meghirdetett pályázatát. Azóta a feltételeket átdolgozták, és végülis a második forduló sikeres volt, 8 alapkezelő nyerte el azt a lehetőséget, hogy az Európai Uniós forrásból, illetve magyar állami forrásból, valamint magántőkéből létrehozott alapokkal elinduljon a kockázati tőkebefektetőként. Mind a 8 alapkezelővel sikerült már megkötni a szerződést?

Benke Ákos: - Így van, mind a 8 alapkezelő teljesítette az összes olyan feltételt, ami szükséges volt ahhoz, hogy alá tudjuk írni a szerződést, tehát prezentálták a privát forrást, személyi, tárgyi feltételeket, készen állnak arra, hogy megkezdjék az alap kezelését.

Műsorvezető: - Egyébként az első pályázathoz képest a második kiírásra történtek-e olyan változtatások, mármint magában a pályázatban, amelyek azt szolgálták, hogy még biztonságosabb legyen a hatékony felhasználás, tehát hogy jó helyre menjen az a pénz, és megfelelően hasznosuljon? Vagy csak formai változtatások voltak?

Benke Ákos: - Én azt gondolom, hogy ebben a tekintetben sok változás nem történt, talán egy kicsit precízebb megfogalmazások kerültek bele a kiírásba. A pályázók könnyebben értelmezhették, hogy mit is akar a kiíró, tehát hogy mi a kiíró szándék.

Műsorvezető: - Összesen egyébként mekkora a befektethető összeg, és az milyen forrásokból tevődik össze?

Benke Ákos: - Hogyha a privát hozzájárulás, tehát amit a magánpiaci szereplők fognak az alapokba beletenni, azt is beleszámítjuk, akkor közel 45 milliárd forint az ami a piacra megy mostantól kezdve. Én úgy gondolom, hogy érdemes megkülönböztetni azt, hogy van egy úgynevezett ... alap, ami a pénzt felvevő számára azért érdekes, mert Közép-Magyarországon, Budapest környékén ebből az alapból lehet forrást igényelni a projektek megvalósításához, illetve van olyan közös alap konstrukció, ami pedig Budapest és Közép-Magyarországon kívüli régióra érvényes. A közép-magyarországi régióra mondjuk talán kicsit rossz hír a sok jó hír között, hogy összesen 4 milliárd forint áll rendelkezésre jelenleg.

Műsorvezető: - Egyszerűen azért, mert hogy ez egy mindennél fejlettebb régió, és ezért amúgy is valamilyen módon kevesebb forráshoz juthat?

Benke Ákos: - Így van. Nem konvergencia régió, tehát ha ők úgy gondolják az unióban, hogy ez már olyan fejlettséget ért el ez a régió, ilyen fajta támogatást, segítséget nem igényel ez a régió, míg a többiek pedig igen. Természetesen a tapasztalatok alapján majd lehet ezen módosítani, csak azt gondoljuk, hogy el kéne indulni ezeknek az alapoknak, először lássuk, hogy mi a piac felvevő képessége, hogy talán érthetően fogalmazzunk, és akkor ha az az igény mutatkozik, hogy lényegesen nagyobb az igény Közép-Magyarországnak, még mindig lehet valamilyen módosítást eszközölni ezen, de ez talán egy év múlva lesz esedékes.

Műsorvezető: - Egyébként az alapok lehívták, tehát kihasználták az összes felhasználható keretet? Lehívták azt a mennyiségű pénzt, amelynek ugye 70 százalékát alkothatja az alap által befektethető összegnek?

Benke Ákos: - Szerették volna lehívni az összes forrást, sőt túljelentkezés is volt a források tekintetében, ugyanakkor az értékelés során az értékelők úgy találták, hogy ennyi forrást nem tudnak érvényesen odaítélni az alapkezelőknek, tehát durván 9 milliárd forintnyi forrás van még, és ezt tartalékban helyezte az irányító hatóság arra az esetre, ha a tapasztalok azt mutatják, hogy valamelyik régióban, vagy valamelyik konstrukcióban még érdemes aktivitást indítani, akkor azt be fogják hirdetni.

Műsorvezető: - Hogy talál egymásra a tőke igénylő, illetve a kockázati tőke alapkezelő?

Benke Ákos: - Ez egy nagyon furcsa iparág ebből szempontból, mert...

Műsorvezető: - Azért Önt kérdezem, mert az előéletében foglalkozott ilyen dolgokkal.

Benke Ákos: - Igen, itt azoknak a hagyományos marketing eszközöknek, mint óriás plakát és társai, semmiféle szerepe nincsen azt gondolom. Mind a kutatásfejlesztéssel, tehát szellemi termékekkel foglalkozó tudós társadalom, az egyetemek és mindenki, aki ilyen jellegű fejlesztést szeretne végrehajtani, valahogy ismeri azokat a forrásokat, ahonnan ezeket igényelni lehet. Ugye van két nagy alapvető forrás, ahonnan fejlesztési pénzt lehet igényelni, ezek a vissza nem térítendő források, ugye vannak a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban az egyes prioritás az a K+F-et szolgáló forráscsoport, aztán a NKTH-ban létezik egy másik nagy tudományos és technológiai forrástömeg, amit lehet erre igényelni, ezek vissza nem visszatérítendő, és ehhez csatlakozik egy vissza térítendő tőketípusú forrás. Egyébként az alapkezelők igen aktív marketing munkát végeznek mégis csak. Folyamatosan járják az egyetemi kutatóközpontokat, illetve velük tartják a kapcsolatot. Előadásokat szerveznek, minden olyan lehetőséget...

Műsorvezető: - Tehát keresik a célpontokat?

Benke Ákos: - Ők keresik, mert kényszerítve vannak arra, hogy 4 éven belül költsék el ezt a pénzt. Aki nem tudja 4 éven belül elkölteni, annak mindenféle szerződése következményei vannak, és hátrányt fog szenvedni ez az alapkezelő. A másik oldalról nyilván pedig azok akik forrást igényelnének, és éppen a vissza nem térítendőből nem jutnak forráshoz, azok pedig jönnek ide, és próbálják a lehetőségeket kiaknázni.

Műsorvezető: - Tulajdonképpen nekik tőkére van szükségük, de valószínűleg nem csak tőkére van szükségük, és ezért a kockázati tőke alapkezelő azért jóval többet tud nekik segíteni, mint hogy tőkével beszáll a vállalkozásba, hiszen innentől kezdve az érdekeltség közös, nyilván valóan egy olyan hozamreményben száll be néhány évre ez a befektető, amely mind a kettő számára hozadékkal jár.

Benke Ákos: - Így van. Talán az a legfontosabb tulajdonság a kockázati tőkének magának, hogy az nem csak pénz tőkét jelent, hanem kapcsolatrendszert, tapasztalatot, menedzsment tapasztalatot, amit a kockázati tőke alapkezelők tudnak nyújtani azoknak a kezdő, vagy korai fázisban lévő vállalkozóknak, akiknek igazából az lenne a jó, hogyha nem kéne mással foglalkozniuk, csak a projekt megvalósítással ebben a fázisában ebben az üzleti modellnek.

Műsorvezető: - Ez így van, de már a projekt megvalósításához is, tehát a gyakorlati tapasztalati nincsenek meg, ami tényleg csak ismét a kockázati tőkebefektető tud rendelkezésükre bocsátani. Tehát őnekik már meg van az ötletük, meg van az elképzelésük, csak hogy ebből hogy lehet valóság?

Benke Ákos: - Technikai szakemberek kell hogy legyenek, tehát a saját szakmájukat nagyon jól kell, hogy értsék, az adott kutatási projektet azt jól kell hogy tudják érteni és megvalósítani, a menedzsment hárul gyakorlatilag az alapkezelőkre, illetve az alapkezelő segítségével lehet ezt megvalósítani.

Műsorvezető: - És akkor abban is segít nekik, hogy egy normális üzleti tervet, egy piacfelmérést, piacképesség megállapítását tudja számukra nyújtani? Mennyire fontos a kockázati tőke alap számára, hogy az a menedzsment, amely jelenleg dolgozik ebben a kicsi vállalkozásban, elfogadható legyen a számára, tehát a jelenlegi menedzsmentnek a képességeit mennyire nézi?

Benke Ákos: - E nélkül azt hiszem, hogy nincs üzlet, tehát nem hiszem, hogy befektetne egy alapkezelő egy olyan projektbe, ahol a menedzsment nem elkötelezett, akár pénzzel, akár tudással, de mindenképpen a teljes elkötelezettség szükséges. Szoktak olyat mondani, hogy tulajdonképpen a menedzsmentet vásárol ilyenkor az alapkezelő. Ez nem teljesen igaz, és szerintem rossz úton jár az aki csak az emberek nézi, mert nyilván meg kell nézni, hogy az emberek ezt a dolgot megvalósítják, ők mennyire ismerik jól a saját szakmájukat, és a piacukat, és milyen technológiát tudnak társítani. Azt mondják, hogy kell a tőke, kell az ember és kell a technológia. Ennek a hármasnak egyenértékűen kell együttműködnie, és a tőke magában foglalja a menedzsmentet is.

Műsorvezető: - Van-e szerződésében valamilyen olyan kitétel, hogy egyszerre mennyit fektethet be milyen jellegű vállalkozásba. Tehát azért vannak-e szigorító feltételek, hogy nem teljesen önhatalmúlag dönt az alapkezelő, hogy mibe?

Benke Ákos: - Persze, nagyon szigorú szabályok vannak, ezt egy igen bonyolult szerződésrendszerbe foglaltuk bele, ez tartott karácsony előtt időszakig, míg aláírtuk az alapkezelőkkel. Természetesen meg van kötve a kezük. Például az összeg tekintetében 1,5 millió euró az, amit egy befektetési döntés során odaítélhetnek egy társaságnak, aztán ha szükséges, akkor ezt még kétszer megismételhetik. Tehát összesen egy vállalkozás hogyha olyan üzleti tervet tud felmutatni, akkor összesen 4,5 millió eurónyi forrást is kaphat.

Műsorvezető: - De nem egyszerre.

Benke Ákos: - Nem, egyszerre semmi esetre sem. Azt figyeltem meg az alapkezelők üzleti terveiből, ahogy az értékelés során ezeket láttuk, hogy milyen üzleti tervekben gondolkodnak ők. 1 millió körüli, vagy valamivel az alatti befektetési nagyságot képzelnek el ők átlagosan saját maguknak.

Műsorvezető: - És hány éves futamidőre nagyjából?

Benke Ákos: - 4-től 6 éves futamidőt gondolnak ők, hogy ez alatt kell egy projektnek kitermelnie azt a tőkét, amit ő befektetett, illetve értékesítésre éretté válnia.

Műsorvezető: - Akkor ez 4-6 év, akkor addig befejeződhet a program. Mert ugye magának a JEREMIE-nek is van egy végső határideje.

Benke Ákos: - Az 10 év. Tőkealapok tekintetében 10 év. Ugye az alapkezelés természetéből adódóan van egy építkezési fázis, nem egyszerre fektetjük be a pénzt, folyamatosan, ez az a bizonyos 4 év, és akkor innen még egy 4-6 év, ameddig kiszállnak az összes projektből, tehát így jön össze ez a 10 év.

Műsorvezető: - Az, hogy 70 százalékot ugye a JEREMIE program bocsát a rendelkezésükre, ez jelentősen csökkenti az ő kockázataikat. Ezért cserébe alacsonyabb a hozam elvárásuk is, mint mondjuk egy teljesen független magán tőkebefektetőnek?

Benke Ákos: - Én azt gondolom, hogy a piaci verseny ezt fogja hozni, tehát ők versenyezni fognak a projektekért. Azért azt látni kell, hogy nagyon jó projektek, vagy potenciálisan nagyon attraktív projektek azért nincsenek nagy számosságban itt a piacon, tehát én gondolom, hogy az alapkezelők versenyezni fognak, és a verseny abban fog megnyilvánulni, egyrészt a szolgáltatásaiban, másrészt pedig milyen hozamelvárásuk van az adott projekttel szemben. A JEREMIE forrás nagyon szolid, nagyon - mondhatnám - alacsony hozamelvárása van a program tekintetében.

Műsorvezető: - Benke Ákos, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója. Köszönöm szépen, hogy befáradt hozzánk a stúdióba.

Benke Ákos: - Én is köszönöm szépen.